Sziasztok!
Tegnap erkeztünk meg Londonba. Az úton nem volt semmi problema, leszámitva, hogy szakadt az esõ. Allitolag tobb hete nem esett, es tegnap volt az elso hogy belekezdett. Remek.
A szallasado irodaba elvitt minket egy magyar srac kocsival a repterrol. Ott kiderult, hogy ok azt hittek, hogy mi harman egy szobaba akartunk menni. Jo, hogy kikotottuk a budapesti irodaban, hogy Evivel ketten egy szobaba akaraunk menni. Most egy ideig el kell viselni Zozit is magunk mellett, amig nem urul ki egy fel szoba. De nem vele van a gond. A hazban majdnem huszan vagyunk 2 furdore es egy konyhara. Kiderult, hogy lengyelek leptek el az egesz hazat, akik kicsit tobben laknak a megengedettnel. Meg ezt is elviselnenk, de amikor ejjel 2kor elkezdtek ordibalva bulizni az ajtonk elott, az mar sok. Jah, es reggelre undorito mocskot hagytak maguk utan. Allitolag ez eleg gyakori naluk. Ma bementunk megint az irodaba, hogy ez igy nem koser. Na majd kiderul mit tudnak intezni.
A magyarok mind nagyon rendesek, es segitokeszek, de sajnos egytol egyik munkanelkuli eppen, igy ebben nem nagyon tudnak segiteni.
Egy jo hir a vegere. A supermarketekben a kaja meglepo modon nagyon olcso. Van ami kb annyi mint otthon, de van ami meg olcsobb is.
Udv:
Gergo, 2005. 07. 28.
Hello Mindenki!
Sikerult ingyen beiratkozni egy konyvtarba, ahol lehet ingyen internetezni, ha elore bejelentkezunk. Szoval most van 1 orank.
Mikor leszallt a repulo, 1 par perc mulva megtalaltuk a magyar sracot, aki kocsival jott ertunk. Kb 50 perc volt az ut a repterrol az irodaig. Ott azzal fogadtak minket, hogy akkor ugye mi vagyunk azok, akik harman fognak egy szobaba lakni. Mondtuk, hogy errol szo sem volt. Mondtak, hogy valaszthatunk, hogy vagy harman lakunk vagy Zozo kulon hazba fog lakni. Szoval maradt a harman egy szobaba valtozat. Azt mondtak az irodaba, hogy csak aug. 8-ig kell igy laknunk, mert akkor elkoltozik az egyik srac es Zozo koltozhet a helyere. Persze errol nem tud az a fiu, neki esze agaba sincs elkoltozni. Most voltunk az irodaba, azt mondtak, intezkednek. Remelem sikerul. Ha nem, akkor lehet, hogy hamarosan koltozunk mashova.
London eszakkeleti reszeben lakunk a 2-es zonaba, egy Hackney nevu varosreszben. A haz tipikus Londoni sorhazban van. 4 emeletes, 7 szobas. Mi a foldszinten lakunk egy szobaban. Elvileg 14 fo ferne el maximum a hazban. Mi magyarok vagyunk 10-en. Rajtunk kivul vannak lengyelek. Ok laknak a felso 2 szinten. 4-en lakhatnanak legalisan, de vannak vagy 10-en es persze nem fizetnek lakbert, es igy vagyunk vagy 20-an 1 konyhara. Az osszes magyar utalja oket. Es most mar mi is. Ilyen igenytelen, koszos nepseget meg nem is lattam. A tobbi magyar mondta, hogy inkabb ne az emeleti furdoszobat hasznaljuk (ezt a lengyelek hasznaljak), mert nagyon undorito. Ezen kivul meg van egy masik. Az se egy leanyalom, de tuleljuk. A konyha sem tul felszerelt, de az elejen jo lesz. Ha hosszutavon itt maradunk, akkor veszunk magunknak edenyeket, meg ilyesmiket, es akkor nem lesz gond, hogy a bunko lengyelek mar megint nem mosogattak el es az egy hetes kajajuk meg mindig ott rohad a tuzhelyen. Ezeket a magyarok meseltek. A konyhabol nyilik egy nagyon pici kert. Allitolag szep volt, de most egy kisebb szemettelephez hasonlit. Mondanom se kell, hogy a lengyelek szemeteltek oda is. Ja es ejszaka nem lehet toluk aludni, mert uvoltoznek meg rohangalnak fel-ala. A magyarok nagyon rendesek es segitokeszek, de munkaban nem tudnak segiteni, mert osszesen 1 fiu dolgozik es ot meg nem is ismerjuk.
Tegnap vettunk telefonkartyat. Allitolag lehet vele olcson hazatelefonalni. Tegnap kiprobaltuk es egy csomo penzt levont, ugyhogy meg ra kell jonnunk hogy hogy van ez az olcso hivas. Van mar buszberletunk is, mar utaztunk is busszal. Voltunk tegnap vasarolni egy kozeli boltba. Az arak tok ugyanolyanok, mint nalunk. Mikor mentunk hazafele, szepen elaztunk. Allandoan szemerkel az elso, hol abbahagyja, hol elkezdi. Szoval ez az esokabat egy nagyon hasznos dolog. Nemreg kisutott a nap, remelem igy marad egy darabig. A varosbol meg nem sokat lattunk, de eddig tetszik, mindenhol bolt-bolt hatan, es az emberek is nagyon baratsagosak.
Puszilok mindenkit:
Evi, 2005. 07. 28.
Hello!
Most egy masik konyvtarba vagyunk, ebbe is ervenyes a tagsagi kartyank es ez
kozelebb van a lakashoz. Eleg nehezen talaltunk ide, mert nincs buszterkepunk.
Mar egy csomo helyen kerestunk, de nem volt, es sokan azt mondjak, hogy nem
is letezik. Ki kell tapasztalni, hogy hova hogy kell eljutni.
Tegnap Wimbledonban voltunk, mert ott lehet megcsinaltatni az angol jogsit. 2,5 orat utaztunk busszal csak oda. En nem csinaltattam meg, mert rohadt draga (38 font) es a magyar jogsit is elveszik es nem adjak vissza. En ugysem fogok vezetni, cask a bankszamla nyitashoz kell, bankszamla meg a munkavallalashoz. De ha lesz munkam, megadhatom Geri bankszamlaszamat is, hogy arra utaljak a penzt.
Hazafele beugrottunk egy kavezo-lanc (Pret a Manger) toborzo irodajaba es kitoltottunk egy jelentkezesi lapot, hatha visszahivnak. Erre nem sok esely van, mert hetente 1000-en jelentkeznek, dehat proba szerencse. Van egy masik kavezo-lanc (Café Nero), ahova lenne eselyunk bekerulni. Csak van vele egy kis gaz. Ide 2000-en jelentkeznek hetente. Viszont az egyik magyar lany itt dolgozik. Bekerulni ugy lehet (o is igy kerult be), hogy van egy magyar srac, aki felveszi az embereket es ha fizetsz neki 150 fontot, akkor tuti felvesznek. Szoval most ezen vacilalunk, hogy bevallaljuk –e. Ez nagyon sok penz, de ha tenyleg bekerulnenk, akkor 1 heti fizetesbol visszajonne es legalabb lenne munkank. Igy meg ki tudja meddig keresgelhetnenk, hogy legyen valami. Hetvegen el kell dontenunk, mert kedden mar indul a trening, ahol betanitanak. Egyebkent ennek a lanynak nagyon tetszik a munka es tenyleg jol hangzik. De hat majd meglatjuk, azert nagyon meg kell gondolni.
Tegnap voltunk meg Tescoba vasarolgatni, de eleg draga. Persze nem minden. Geriek vettek 1 liter narancslevet, a legolcsobbat (40 Forint), nagyon rosszul nezett ki, mondtam, hogy en tuti nem iszok belole. Ma reggel megkostoltak, egy ideig szenvedtek, hogy milyen edes, aztan rajottek, hogy ez szorp. Felhigitottak, de ugy is eleg szornyu volt. Tegnap en elaludtam 11 korul, ugyhogy lemaradtam egy bulirol. Geriek fel 3-ig kint beszelgettek a magyarokkal. Nagyon jo fejek. Van ket lany (Alexa es Moni), es 5 fiu (Soma, Zoli, Roland, Istvan, Sanyi). Mindenki tok aranyos. Asszem irtam multkor, hogy voltunk az irodaba es bekoptuk a lengyeleket, hogy sokan vannak, koszosak es hangosak. Aztan volt a tobbi magyar is es ok is szidtak oket. Tegnap az egyik lengyel csaj mondta, hogy azt mondtak nekik, hogy 1 hetuk van, hogy kikoltozzenek a hazbol. Remelem betartjak es akkor Zozinak is lesz szobaja.
Egyebkent az irodaban azt mondtak, hogy ha valakit meg akarnak latogatni a szulei vagy a baratai, azt nyugodtan lehet, ha elfernek a szobaban, legfeljebb + 5-6 fontot kell fizetni rezsire 1 hetre. Ha itt maradunk akkor ez nem lesz gond, mert eleg nagy a szobank.
Mindjart lejar az egy orank, aztan megyunk, megnezunk egy ingyenes nyelvsulit. Ha legkozelebb jovunk, irok ujra
Puszi mindenkinek:
Evi, 2005. 07. 30.
Sziasztok!
Megvolt az elso allasinterjunk! Irtam, hogy van az a munka, aminel fizetni kell 150 fontot, hogy megkapjuk. Vasarnap talalkoztunk a magyar pasival, aki intezi ezt az egeszet. Kiderult, hogy nem kell elore fizetni, csak ha mar biztos van munka. Mondta, hogy a heten ketten mehetunk interjura, kovetkezo heten pedig egy ember. Tegnap hivott, hogy akkor ma delre kell menjunk interjura. Ugy dontottunk, hogy Zozo es en megyunk. Elvileg ma este derul ki, hogy mehetunk dolgozni vagy sem. Ha igen, akkor csutortoktol mar kezdunk is. 2 nap trening, 2-3 nap gyakorlat, aztan a tenyleges munka. Egyebkent a treningre es a gyakorlatra is kapunk fizetest, szoval kb. ebbol megterulne a befizetett 150 font. Legyszi mindenki drukkoljon, hogy osszejojjon. Koszi.
A lengyelek egyre jobban kiboritanak minket. Miota tudjak, hogy bekoptuk oket es el kell koltozniuk, meg rendetlenebbek, mint voltak. Akkora bunkok, hogy ilyet meg nem lattam. Pl.: Kidobtak a magnot az ablakon, hogy osszetorjon. Osszetortek a tukrot. Valamelyik reggel 5 poharat talaltunk a szemetes zsakba, tele volt hamuzva meg szemetelve es igy kidobtak (ld. képek 2. hét). Ejszaka ugy becsaptak a bejarati ajtot (ami amugy is hangosan csukodik), hogy az osszes magyar felkelt, azt hittuk valami robbanas. A pizzafutar srac hazajott ejszaka a robogojaval, beparkolt az ablakunk ala es meg egy ideig bogette a motort. Felmostam a furdoszobat es utana egy lengyel csaj osszedzsuvazta. Pedig elvileg az a magyarok furdoszobaja. Ha foznek, elhasznaljak az osszes edenyt, nem mosogatjak el es ott rohad benne a gusztustalan kajajuk napokig. De ha esetleg elmosogatjak, akkor is el kell mosnunk meg egyszer, mert tele van kajamaradekkal. Most igy hirtelen ennyi jutott eszembe roluk. Remelem most mar eltakarodnak a hazbol. Jo hogy mi fizetunk es azert nem tudunk kulon szobaba koltozni, mert ok elfoglaljak a helyet ugy, hogy nem is fizetnek erte. Na mindegy.
Vasarnap voltunk varost nezni: Picadilly Circus, Trafalgar ter, Big Ben, Parlament, Westminster Abbey, Buckingham Palace, Tower Bridge. Jol lefaradtunk. Csinaltunk fenykepeket. Amint lehet, felrakjuk oket a netre. Jo kis varos ez a London. Ok, nem egy Parizs, de mindannyiunknak nagyon tetszik. Annyi uzlet van, hogy az hihetetlen. Csak nagyon bonyolult a buszkozlekedes. Nincs buszterkep. A megallokba ki vannak irva a nagyobb megallohelyek, de az sem reszletes. Eddig meg nem volt gond, mert Geri jol tajekozodik, de ha lesz munka, akkor Zozonak meg nekem is meg kell tanulni.
Az idojarasra sem panaszkodunk. Tegnap esett egy par percet az eso, de azon kivul jo idonk volt. Ma is szandalba meg szoknyaba maszkaltam. Tudom, ez szamotokra nem tul erdekes, de itt Londonban ez nagy szam.
Evi, 2005. 08. 02..
Sziasztok!
Megvan a munka! Tegnap talalkoztunk a pasival, odaadta a papirokat, hogy mikor hova kell menni. Zozoval hetfon kezdunk. Eloszor egy 2 napos trening lesz, aztan 2-3 nap gyakorlat, aztan mondjak meg, hogy hol lesz a vegleges munkahely. Ugyanis a varosban tobb, mint 200 Cafe Nero van es megprobalnak minket a lakohelyhez kozel rakni. De szerintem 1-1,5 orat biztos utazni fogunk. Ha mar lenne fizetesunk, akkor vehetnenk metroberletet, es ugy joval gyorsabb lenne. Egyebkent 2 hetente adnak fizetest. Egyebkent az interju jol ment, tok jol ertettem a csajt es nagyjabol mindenre valaszoltam. Persze o is benne van a 150 fontos lefizetos buliban. Szerintem neki megy a penz nagy resze. Eleg gaz, hogy igy lehet munkahoz jutni, de muszaj volt kihasznalni a helyzetet, mert kulonben ki tudja meddig keresgelhetnenk. A hazbol a magyarok kozul egy lany szinten itt dolgozik (tole van az info), az egyiknek nincs munkaja, a fiuk kozul 2 segedmunkas egy epitkezesen, 1 edenyeket mosogat, a tobbinek nincs munkaja. Es azert is surgos elkezdeni dolgozni, mert igy abszolut nem hasznaljuk az angolt, esetleg a boltban, vagy ha valahol megkerdezuk valamit. Az megy, de azert nem artana fejlodni is. En otthon meg azt hittem, hogy a hazban is fogunk angolul beszelni a kulfoldiekkel. Ugy kepzeltem el, hogy mindenki mindenkivel joban lesz es angolul beszelgetunk. Ehhez kepest van olyan lengyel akit meg nem is lattam.
Lehet, hogy ma mar atkoltozhet Zozo egy masik szobaba, de ez csak este derul ki. Az egyik magyar sracnak elfogyott a penze es mar ket hete nem fizet lakbert, ugyhogy kidobtak. Ma este derul ki, hogy tenyleg koltozik -e. Kicsit kinos lesz a szitu, mert vele joban vagyunk es nem akarunk neki rosszat, de ingyen akkor se lakhat.
Mar van egy csomo kajank a szekrenyben, tudunk valogatni, hogy mit fozzunk, nem kell csak konzerveket ennunk. Tegnap pl csinaltunk borsofozeleket. Vettunk mar sajat tanyerokat meg evoeszkozoket, igy mindig van mibol enni, nem kell bosszankodni, hogy a lengyelek megint nem mostak el. Vettunk ruhateregetot meg mososzert, ugyhogy tegnap megvolt eletem 1. mosasa. Tenyleg nem bonyolult. Csak most lepni se lehet a szobaban, ugy tele van. De ha Zozo kikoltozik es kikerul az ágya, akkor vegre szepen berendezkedhetunk. Egyebkent a kajan kivul a dolgaink nagy reszet "1 fontos boltban" vettuk. Ez olyan mint nalunk a 100 Forintos bolt, azzal a kulonbseggel, hogy itt tenyleg minden 1 font (vagy olcsobb).
Puszi:
Evi, 2005. 08. 04.
Zozóval túl vagyunk a 2 napos tréningen. Mindkét nap 11-re mentünk. Egy gyakorló teremben tartották, ami teljesen úgy van felszerelve, mint egy normál kávézó. Egy Massimo nevu olasz srác tartotta, aki 2,5 éve él Londonban. Végig nagyon jól értettük, amit magyarázott. 12-en voltunk, lengyelek, olaszok, angolok, meg mi ketten magyarok. Szóval végre tudtunk kommunikálni angolul. Legcsúnyábban és legérthetetlenebbül az angolok beszélnek. Legrosszabban pedig mi (legalábbis én úgy éreztem). Megkaptuk a csini kis egyenruhánkat. Bordó Cafe Nero-s póló és kis fekete kötényke. Ezen kívül fekete gatyát kell hordani és zárt cipot. Nem viselhetünk semmilyen ékszert, még órát sem. De hát majd csak megszokom. Rengeteg mindent elmondott a csávó. Nagyon jó fej, végig pörög, mint állat, úgyhogy ki lehetett bírni ezt a kétszer 6 órát. Agyilag egy kicsit lefárasztott a dolog, mert nehéz 6 órán át angol szövegre koncentrálni. De nagyon hasznos. Az eloadáson kívül gyakoroltunk is. Eloször megtanultuk, hogy kell elkészíteni egy tökéletes espresso kávét. Elég szigorú szabály van rá: Pontosan 15 gramm kávét kell a tartóba rakni, így pont tele lesz, aztán le kell nyomni egy kör alakú valamivel a kávét, amit pont 12 kg erovel kell nyomni. Majd belehelyezzük a kávégépbe, megnyomjuk a megfelelo gombot és számolni kell, hogy hány másodperc alatt folyik le a kész kávé. Ha pont 15 másodperc, akkor tökéletes. Elvileg, ha nem sikerül, egybõl ki kell önteni és újat csinálni. Senkinek sem sikerült pont eltalálni. Remélem nem veszik majd ennyire komolyan az arányokat. Ezen kívül végigmutatta, hogy hogy kell a többi kávéfajtát megcsinálni. Nekem a Mocha a legszimpatikusabb, bár még nem kóstoltam. Ez kávé, csokival, sok tejjel és tejhabbal, kakaóporral megszórva a tetején. Amit még nagyon szeretnék megkóstolni, az a szirupos kávé. Van egy csomó ízesítés, pl. banán, fahéj, mandula, és állítólag van olyan, ami After Eight ízu. Ezen kívül árulunk még szendvicseket, sütiket, kekszeket, muffinokat és még egy csomó mindent. Persze mind olasz különlegesség. Naponta ehetünk egy szendvicset, de az akkora mint egy fél bagett. Elore csomagolt, sokféle ízesítésben van. Lehet hidegen enni, de melegítve sokkal finomabb. Van pl. spenótos, mozarellás, csípõs-csirkés, gombás, szalámis. És mindegyik tele van tömve zöldségekkel, sajttal. Nekem nagyon ízlik. Ezen kívül kapunk 2 fél literes kólát vagy ásványvizet és persze annyi kávét, amennyit szeretnénk. Maga a munka végülis nagyvonalakban annyiból áll, hogy állunk a pult mögött és kiszolgáljuk a vendéget, megcsináljuk, amit kért. De erre rengeteg szabály van, amit be kell tartani. Biztos nem jegyeztem meg mindet, de idovel bele lehet jönni. Már este fél 11 van és még meg kéne tanulni, hogy hogy készülnek a különbözo italok, mert holnap már élesbe megy a dolog. Megadták a helyet, hogy hova megyünk gyakorlatra. Zozó viszonylag közelre megy. Neki 2 napos lesz, napi 7,5 óra. Én messzebbre kerültem és én 3 napra megyek, de csak napi 5 óra. Egyébként Zozi már tudja, hogy hol lesz a végleges munkahelye, én még sajna nem. Csak reménykedek, hogy közelebb lesz, mint a gyakorlat. Ja, a pontos munkakörünk barista, ami olaszul szó szerint kávékészítot jelent. Van egy csomó kifejezés, amit kötelezo olaszul mondani, és ha a vendég angolul mondja, meg kell neki tanítani olaszul. Pl.: tejszínhab: créma, nagy pohár: grande, tej: latte. Szerintem az elején nagyon nehéz lesz ez az egész, mert rettentõ összetett a munka, iszonyú sok mindenre kell koncentrálni egyszerre. És nehéz, hogy nem az anyanyelveden magyarázzák el a dolgokat. Kb. 2 hét lesz mire belejövünk majd. De úgy érzem, hosszútávon tetszeni fog ez a munka, csak már jó lenne túl lenni a nehezén. Egyelõre ennyi, ha legközelebb lesz idõm, írok.
Sziasztok:
Évi, 2005. 08. 10.
Hi!
Évi és Zozi keményen nyomja az ipart, amíg én szépen lopom a napot. Reggel felkelek velük, megreggelizünk, majd miután elhúztak a melóba, elmegyek a könyvtárba. Addig netezek, amíg a laptop akksi bírja (kb. 3 óra), mivel konnektorral nem áldották meg a helyet. Hazafelé beugrok a Netto nevû rendkívül olcsó viszont kicsit igénytelen supermarketbe bevásárolni. Ma egyedül kell kitalálnom mi legyen este a kaja. Szerintem valami jó kis fagyasztott pizzát választok, mert azzal nincs semmi macera.
Ma egy kicsit más volt. Elkisértem Évit a munkahelyére. Eléggé parázott szegény. Szerintem én is fogok jövõ héten, mivel akkor kezdek (legalábbis nagyon remélem). Kiderült, hogy Zozi nem kap annyit mint mi, mivel 22 év alatt van. Azt hiszem 4,85 helyett 4,20-at kap egy órára, és ebbõl még lejön az adó (vagy egyéb dolgok) természetesen.
Elõzõ héten visszaküldték az útlevelemet, amit leadtam a jogsi miatt. Ma reggel megjött az ANGOL JOGSIM is!!! Szuper állat jó! Nagyon király. Majd lefotózom :) Magyarul is rajta van, hogy "Vezetõi engedély". Zozi még az útlevelét sem kapta meg, de ez szerintem még belefér. Ha egy héten belül sem jön meg, akkor kezdhet parázni. Egy másik srác is a jogsijára vár már két hete.
Üdv:
Gergõ, 2005. 08. 10.
Tegnap mindketten hulla fáradtan jöttek haza. Kávét bármennyit ihatnak, illetve kapnak valami szendvicset is. Évi valószínû a Victoria nevû vonatállomás közelében fog dolgozni, ami London legforgalmasabb Caffé Nero üzlete. Zozi vele ellentétben egy kicsiben, ahol fõleg elvitelre veszik a kávékat, és így kevesebb a macera. Ma derül ki mikor kezdenek tényleg élesben (a mostani csak gyakorlat volt).
Ma reggel megjött Zozi útlevele és jogsija is. Reggel tudtam meg, hogy az este folyamán a lengyelek több nagyobb dobozt illetve TV-t is elvittek. Ezek szerint már nincs messze az az idõpont, hogy ELKÖLTÖZZENEK!!!
Felraktam a jogsim képét. (Bocsi a minõségért, de ennyit tud a gép makróban) Ilyen ni!
Üdv:
Gergõ, 2005. 08. 11.
Hello!
Hu de jó érzés tele
hassal feküdni az ágyon és arra gondolni, hogy 2 nap kemény
munka után végre lesz 3 nap szünetem, és nem kell
korán kelni. Nagyon le vagyok fáradva és szerintem Zozi
is. O épp a konyhában issza a jól megérdemelt sörét
Gerivel.
Tegnap délre mentem dolgozni, és Stefanot kellett keresnem. O
volt az „oktatóm”. Egy olasz pasi, de úgy néz
ki, mint egy indiai. Elég jó fej, de hamar bedobott a mélyvízbe.
Kb. fél óráig dumáltunk, aztán megkérdezte,
hogy fel vagyok–e készülve arra, hogy kiszolgáljam
a vendégeket. Mit lehet erre mondani? Persze, hogy fel. Nagyon nehéz
volt. Iszonyú nagy volt a forgalom a kávézóban,
szólt a zene, így nem hallottam jól, hogy mit kér
a vendég, de ha hallottam is, akkor se mindig értettem, mert ugyebár
nem tudok jól angolul. Ha esetleg megértettem, akkor hirtelen
át kellett gondolnom, hogy hogy is kell azt a kávét csinálni.
Mert az egy dolog, hogy szorgalmasan megtanultam az összeset papírról,
de amikor hirtelen kell megcsinálni, az egész más. És
persze minden kávétípusból van különbözo
méret, aminek más és más a receptje.
Az egész munka úgy néz ki, hogy vagyunk 2-en, 3-an, 4-en
(ez változó) egy muszakban. Ha bejön egy vendég azt
egybol meg kell szólítani, hogy segíthetek–e és
hogy mit kér. Ha bejön egy másik, akkor azt valaki más
szolgálja ki. Ha 10-en állnak a sorban, akkor mindenki kiszolgál
valakit. Ha ilyen sokan vannak, akkor egy embernek egyszerre 2 vendéget
kell kiszolgálni. Nem várakozhat 2-nél több ember
egyszerre. Ilyenkor nagy tömörülés van a pultban. Össze-vissza
lökdössük egymást, mert kicsi a hely. Épp ezért
alapfeltétel, hogy ne legyen nagydarab, aki itt dolgozik. Ha épp
van idod, akkor ki kell menni az asztalokhoz, és le kell szedni az üres
poharakat és letörölni az asztalt, valamint a pultot folyamatosan
rendben kell tartani, hogy záráskor könnyebb dolgunk legyen.
Ha ezzel is megvagy és van idod, folyamatosan ellenorizni kell a pultokat
és a hutoket, hogy maximálisan fel van–e töltve italokkal,
sütikkel, csokikkal, cukorral, szívószállal, stb.
És ha még ezek után is van idod, akkor jöhet a mosogatás.
Elöblíteni a cuccukat, majd be a mosogatógépbe (ami
elég rossz), ha lejárt kiszedni és a helyére rakni.
Tehát a fo szabály: „A vendég a király”.
Ha épp nincs, vagy más szolgálja ki, akkor csinálhatod
a többi dolgot. Szóval nincs megállás egész
nap. Rohanás fel-alá. És csak egy 20 perces szünet
van, amikor meg kell kajálni. A szendvicset (panini) neked kell megsütni
magadnak.
Tegnap mondta Stefano, hogy ma lesz egy teszt, amit 87 %-osra kell megcsinálni
és akkor felvesznek véglegesre. Na erre nagyon ráparáztam,
úgyhogy tanultam a buszon hazafelé, itthon is, meg a buszon befelé
is. Ma megmutogatta az összes kaját és mondta, hogy most
15 percig nézegessem oket, aztán írom a tesztet. Hiába
nézegettem, nem lehet ilyen gyorsan megjegyezni oket. Mindennek olasz
neve van, vagy olasz-angol keverék. Mindegy, majd idovel megtanulom oket.
A lényeg, hogy a teszt 95 %-os lett, szóval hétfotol kezdek
egy új helyen. Ez talán egy kicsivel közelebb lesz, mint
a mostani, de ide is lesz vagy 1 óra 20 perc az út.
Egyébként a mai nap más sokkal jobban ment, mint a tegnapi.
Most már nem kell annyit gondolkodnom, hogy mit hogy kell csinálni.
Egyre jobban belejöttem. Persze ma is csináltam hülyeségeket
meg hibádat, de hát ki nem. És ma már fizettetnem
is kellett, amiben 2 rossz dolog van. A pénztárgépen van
vagy 100 gomb, a különbözo termékek neveinek rövidítésével,
így nagyon lassan találom meg, hogy mit kell beütni, inkább
mindig megkérdeztem valakit, hogy hol van, hogy ne kelljen várnia
a vendégnek. A másik, hogy nem ismerem föl a fémpénzeket
gyorsan és mindig nézegetnem kell, hogy melyik hány penny-s.
A legjobb a mai napban az volt, hogy volt egy magyar lány, így
ha valamit nem tudtam, gyorsan meg tudtam kérdezni, hogy mit kell csinálni.
Néha ránk is szóltak a többiek, hogy angolul beszéljünk.
Megkaptam a jövoheti beosztásomat. 5-ször megyek és
abból kétszer este 10-ig leszek, egyszer este 9-ig. Úgyhogy
szegény Gerinek be kell értem jönni , mert nem szívesen
mászkálnék egyedül, és o sem engedne. Bocsánat,
ha valakit untatok, hogy csak az én munkámról írok,
de a fiúk nevében nem tudok nyilatkozni, hogy ok hogy érzik
magukat. Remélem ok is írnak majd és azt is fel tudjuk
rakni a blogra.
Tök jó, ma végre nem kellett mosni. Fejenként két
pólót és két kötényt kaptunk, szóval
ha dolgozunk, akkor minden este ki kell mosni, hogy megszáradjon mire
kell. És kézzel kis se tudjuk mosni, mert egyrészt olyan
kicsi a mosdókagyló, hogy bele se férne 1 póló,
másrészt nem túl gusztusos, harmadrészt 1 hét
alatt se száradna meg centrifugázás nélkül.
Tegnap is kb. 5 pólót, 2 kötényt és 1-2 zoknit
mostunk csak egy adagban. Esküszöm, az angolok leghülyébb
találmánya, hogy a hideg és a meleg víz külön
csapból folyik.
Mostanában szegény Gerinek egyedül kell vásárolnia
és ki kell találnia, hogy mi legyen vacsi, mert mindig elfelejtjük
elore megbeszélni. Kedden curry-s csirke volt sültkrumplival, tegnap
chillis bab ma meg pizza, plusz desszertnek fehércsokis-áfonyás
muffin és gyümölcsös sajttorta, amit Zozó kapott
a munkahelyén, hogy nyugodtan hazahozhatja. Egész jó volt,
de ahhoz képest, hogy csak egy kis szelet torta, elég drága
érte kb. 800 Ft.
Ez a Nettó nevu bolt, ahova járunk, mert közel van, nagyon
jó, sok minden van és olcsó. De húst nem fogunk
venni, mert azt mindig látjuk pl. a pénztárnál rohadni
és lehet, hogy nap végén visszarakják a pultba.
De pl. konzervekbol meg fagyasztott készkajákból nagyon
nagy választék van, persze nem mind jó. A kb. 40 forintos
spagetti a WC-ben végezte. De pl. ez a currys csirke nagyon fincsi és
2-bol jól lakunk 3-an. Darabja kb. 150 Ft. 1 liter finom narancslé
kb. 110 Ft, egy liter tej 120 Ft, 800 g szeletelt tök puha kenyér
75 Ft. Viszont a kakaópor nagyon drága és szinte sehol
nem lehet kapni, de a Tescoban volt.
Most jut eszembe, nem akarom elkiabálni, de úgy tunik a lengyelek
költöznek. Geri látta oket este, hogy pakolásznak ki
egy furgonba és vitetik el a cuccaikat. De még mindig itt vannak.
Remélem holnap elhúznak.1 biztos marad. De o nem a többi
társaságába tartozik és olyannyira nincs vele gond,
hogy én még nem is láttam soha. Még állítólag
két csaj kikönyörögte, hogy maradhassanak. És sajnos
köztük van az, akit mindannyian nagyon utálunk. Köszönni
nem tanították meg szegényt. Reggelinél leejtette
a paradicsomot az asztal alá, láttuk, hogy észrevette,
és természetesen otthagyta. Múltkor este akartam fürdeni
és 2 óra várakozás után úgy döntöttem,
hogy inkább fürdök reggel. Elvileg 2 fürdo van a házban.
Amit ok használnak, azt mi nem használhatjuk, illetve nincs hozzá
gusztusunk. Én egyszer belestem és azzal a mozdulattal fordultam
is ki, poharak, kajamaradék, ruhák, meg minden amit el lehet képzelni
volt benne. De persze ok használhatják a miénket. Ha elmennének,
akkor csak 10-en maradnánk a házban. Már csak 7-en vagyunk
magyarok. Istvánt kidobták, mert nem fizetett idoben, Alex és
Soma hazamentek, mert Alexnak nagyon bedurrant a foga, (azóta ki is húzták
neki) meg minden összejött nekik. Valahogy lenyúltak 100.000
Ft-ot a bankkártyájukról és ez nem csak velük
történt meg itt. Szóval egyszerre nem szabad sok pénzt
tartani rajta. Holnap este lehet, hogy ünnepelünk egy kicsit, mert
Rolandnak szülinapja lesz.
Na megyek, begyujtöm a fiúkat a konyhából és
megnézzük a mai South Park részünket (persze csakis
angolul). Errol jut eszembe, lehet, hogy azt még nem is írtam,
hogy hétfo óta Zozó már a szomszéd szobában
lakik Sanyival.
Puszi minden kedves olvasónak:
Évi, 2005. 08. 11.
Hi!
Végre eljött az elsõ nap a héten amikor nem kell dolgozni.
Kicsit lefárasztott ez a négy nap. Hétfon, kedden 6-6 órát
kellett tréningeznünk, szerdán, csütörtökön
meg 7, 5-7, 5 órát kellett melózni. Sok volt elsore nem
beszélve arról, hogy gyakorlatilag most dolgoztam életemben
eloször. Évi elég részletesen leírta hogy mirol
is szól ez a Caffé Nero-s meló, úgyhogy én
csak a saját tapasztalatimról fogok mesélni.
Szinte csak jókat tudok mondani leszámítva, hogy tényleg
kemény a munka. A 20 perces szüneten kívül nincs megállás,
mindig van mit csinálni. Az elso nagy pozitívum hogy csak lány
munkatársaim voltak a gyakorlaton :-). Négy lengyel és
egy román lány. Mindegyikojük nagyon kedves volt hozzám,
de az oktatóm volt a legjobb fej. Marcela-nak hívják. Õ
mutatta, meg hogy mit hogyan csináljak, és ha magamra hagyott
valamilyen feladattal, akkor is öt percenként érdeklodött,
hogy minden rendben van-e, és hogy kell-e segítség. Bármilyen
nagy baromságot csináltam (ami foleg az elso napon volt jellemzo)
soha nem szidott le. A többi lány is nagyon kedves volt. Ha látták
hogy parázok mindig próbáltak valami vicces dologgal nyugtatgatni.
Szóval sokkal rosszabbra számítottam. Szerdán meg
kellett csinálnom 135 kávét (és ez nem vicc) meg
gyümölcsleveket. Csütörtökön már ki is
kellett szolgálnom a vendégeket és a pénztárgépet
is kezelnem kellett. Eléggé ideges voltam mivel soha nem csináltam
még ilyet, ráadásul rengeteg dologra kell egyszerre odafigyelni.
Milyen kávé, mekkora, elviszi a vendég vagy bent issza,
milyen tejjel stb. Nagyon nehéz ilyen sok mindent észben tartani
és ez még csak egy vendég volt. Van amikor egyszerre ketto
vendéget is ki kell szolgálni.
Na, sebaj majdcsak beleszokunk. Ja, tegnap egy srac akit kiszolgaltam megkerdezte
angolul hogy honnan jottem. Mondtam neki hogy Magyarorszag, erre magyarul azt
valaszolta hogy: "Tudtam hogy magyar vagy, neked is olyan az akcentusod
mint nekem." Vicces volt, jot rohogtunk meg egy kicsit meg beszelgetni
is tudtam vele.
Tegnapi melózás végén kitöltetett velem Marcela
valami tesztet, ami annyiból állt hogy kérdezgetett és
ha nem tudtam válaszolni, akkor elmondta a választ és beírta
a maximális pontot. Ellátott sok hasznos infoval és a kezembe
nyomott egy csomó kaját meg italt aminek volt vagy 7-8 font az
összértéke. Szóval nagyon kedvesek voltak velem a
gyakorlaton. Remélem a végleges helyemen is ilyen kedvesek lesznek.
Elvileg egy francia lány lesz a managerem de lesz lengyel, cseh, angol
néger és egy magyar munkatársam is (persze mindegyik lány).
Vegre tudtam angolul is kommunikalni. Egy angol csaj a treningen meg meg is
dicsert hogy milyen jol beszelek ahhoz kepest hogy meg csak 2 hete vagyok Londonban.
Szoval a munka nehez viszont nem is fizet tul jol. Sajnos en csak 4.20 fontot
kapok egy orara a 4.85 helyett mivel 21 eves vagyok. Ebbol lejon meg 20% ado.
Ez valamivel tobb mint 100 fontot jelent egy hetre ha tudok 35 orat dolgozni.
Most keddig nincs munka. Evi mar hetfon kezd, Geri meg hetfon kezdi a treninget.
A szallason is rendezodni latszanak a dolgok. Nem akarom elkiabalni de meg a
lengyelekkel sincs annyi baj mint az elso heten. Lehet azert erzem igy mert
a nagy reszuk mar lelepett hal`istennek. A kozlekedest is kezdem megszokni.
Sot, tegnap mar csak egyszer tevedtem el hazafele. :) Radasul terkepem sem volt.
Hat most ennyi amit le akartam irni.
Mindenkinek tovabbi jo nyarat kivanok. A Szigeten levoknek meg jo partyzast.
Zoz, 2005. 08. 12.
Muszáj megosztanom mindenkivel
nagy örömünket: 3 hete tartó sikertelen próbálkozás
után ma végre sikerült olcsó és jó sört
találni. Carlsberg dobozos sör. Átszámolva 180ft egy
doboz. 18-as csomagban kapható.
Na csak ennyi. Gerivel nagyon örvendezünk.
Már most készülünk a 22-én kezdõdõ akcióra. 24 db SKOL sör csak 8,99 fontocska (155 Ft fél liter ser).
Üdv
Zoz, 2005. 08. 13.
Hi!
Lenyomtam én is a tréninget.
Nagyon élveztem. A pali egy arc volt, és végig ökörködte
az egészet. Ha ilyen lenne a meló alatt is a hangulat, akkor azt
hiszem szakmát váltanék. De sajna nem ilyen lesz az tuti.
Tök jó volt jobban megismerni a kávékat, és
azok különbözõ fajtáit. Komolyan elgondolkoztam
azon, hogy a Nádiba is bevezethetnénk egy-két új
kávét. A gatyi por cappuchinot is le lehetne cserélni rendes
felgõzölt tejhabosra. Egyáltalán nem olyan nagy ördöngõsség.
Maga a munka viszont nagyon sok odafigyelést igényel, és
fárasztó. Holnap kiderül én mennyire birom a strapát.
A Tower Bridge és a London Bridge között fogok dolgozni a déli
oldalon, tehát valószínû rengeteg turista vendég
lesz. Ez abból a szempontból jó, hogy a legnehezebben érthetõ
angolok kevesebben lesznek (na jó, az indiaiak még durvábbak).
Jó hír: Ha jól számolok,
akkor két lengyel lány maradt és a fantom lengyel, akivel
én már egyszer találkoztam. Szuper, õket meg már
remélem meg tudjuk nevelni.
Roland (ld. 3. hét képek) gyerek is eltûnt már több
napja, és csak egy-egy sms-sel jelez néha, hogy még megvan.
Valószínû valami nõ lehet a dologban.
Sanyi (Zozi szobatársa) pedig állást kapott Skóciában,
úgyhogy vasárnap õ is kötlözik.
A végeredmény 3 lengyel, és 6 magyar velünk együtt.
Remélem ez így is marad jó ideig, mert kényelmesen
elférünk.
Üdv:
Geri, 2005. 08. 16.
Pffuhhh. Megvolt az elsõ napom.
Csak öt órát dolgoztam (csütörtökön illetve
pénteken is ennyit fogok.), de nem hittem volna, hogy ennyire le fog
fárasztani. Nincs megállás egész nap. Mint írtam
egy nagyon forgalmas helyen van, és annak ellenére, hogy 50 m-es
körzetben még másik három kávézó
van (kettõ közvetlenül mellette két oldalt), szinte
egész nap csúcs van. A környék tele van hiper-szuper
irodaházakkal, valamint London egyik legnagyobb nevezetessége
a Tower Bridge is kb. 5 percre van. Az üzletbõl kilépve gyönyörûen
látszik is. Kb. száz méterre egy tér van szökõkutakkal,
és "A Földünk felülrõl" címû
fotókiállítással, nem beszélve arról,
hogy mellette van a Temze (természetesen a Tower Bridge áthidalja),
valamint a túlparton a Tower. A sok ráérõ ember,
illetve túristák ott piknikeznek.
Odafelé éppen azon gondolkodtam, hogy otthon tuti el nem vállalnék
egy ilyen munkát (a Nádiban is utáltam, ha véletlen
egy vendéget ki kellett szolgálnom), itt pedig az idegen nyelv
dob még rá egy lapáttal. A betanítóm a kapott
papír szerint egy Andrea nevû lány. Sokat nem árul
el a nemzetiségérõl. Amikor találkoztam vele és
elkezdtünk beszélni (természetesen angolul), akkor egy kicsit
gyanússá vált a kiejtése. Geriként mutatkoztam
be, mivel az angolok ezt könnyen ki tudják mondani (az elméletet
oktató fazon úgy írta le a nevemet, hogy Gary, ami angolul
kiejtve kb. jó is). Eltelt egy tíz perc, mire a kezébe
került egy papír, amin rajt volt a teljes nevem. Rákérdezett
angolul, hogy én Gergõ vagyok-e. A Gergõt persze szép
magyar kiejtéssel mondta. ÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
Ezt a mázlit. Nagy kõ esett le a szivemrõl. A lány
debreceni, és már tavaly október óta ott dolgozik.
Ez az elsõ napokban nagyon nagy segítség. Fele annyi idõbe
sem kerül magyarul elmagyarázni valamit, mint angolul. Elméletileg
nem beszélhetünk az anyanyelvünkön munka közben,
de azért mindig van rá lehetõség. A fõnök
fazon többször is ránk szólt, hogy csakis angolul dumálhatunk.
Andrea olaszul jobban nyomja, mint angolul, ezért az olasz lánnyal
meg olaszul beszél. A többiek is jó fejnek tûnnek.
Az olasz lányon kívül van még egy lengyel lány,
illetve egy portugál srác, akit Nelsonnak hívnak. :) A
fõnök egy kicsit mogorvábbnak, de különben nem
tudna rendet tartani. Amúgy mondta, hogy Budapest neki nagyon tetszett.
Õ egyébként Szlovén.
A vendégek többsége angol. Legalább sokat hallom,
azt az igazi angol kiejtést, amit a külvárosba aligha. Szerencsére
egész jól megértem õket. Volt kivétel, de
kiderült, hogy egyszerûen nem a nevén kérte a kávét,
hanem valami saját kreálmánnyal. Magyarul kb. "Kérek
egy két adagos kávét", ami a Caffé Lattét
jelentette nála (kávé tejjel, aminek a közepes és
nagy kiszerelése alapból két adag kávét tartalmaz).
Persze olyan is volt, hogy a kávécsinálás közben
gondolta meg magát, és mégis egy nagyobb méretet
kért. Egyébként kellemesen csalódtam. Szinte mindegyik
mosolyogva köszönte meg a kávét, illetve egy öltönyös
fazon segített az asztalát letakarítani, amikor a szennyest
szedtem be.
Remélem hamar beleszokok a dolgok menetébe, de ettõl függetlenül,
amint megkapom a bankszámlát, és még egy NI nevû
számot (olyasmi, mint nálunk a TB), amik a munkavégzéshez
kellenek, szerintem ráfekszek az infós állásokra.
Végülis az a szakmám. Visszasírom a jó kis
gyakornokságomat a GE-nél. Ott a legnagyobb iram se volt olyan
pörgõs, mint itt a legkönnyebb óra. Évi is szerintem
megpróbál majd átnyargalni a babysitter-kedésre.
A házról néhány szó ismét. Hazatévedt Roland a csajozásból, és kiderült, hogy a fantom lengyel lakótársa is kiköltözött. Mivel soha nem láttuk, ezért nem volt vele probléma, de így ennyivel is kevesebb. Zozi lehet átköltözik így a helyére, mivel egyikõjük sem akar "zsákba macskát" kapni társként, valamint a szoba is sokkal jobb. Nem mellettünk lesz, hanem pont felettünk, de a lõrés méretû ablakok helyett olyan ablak van a szobán, mint a miénken (ld. 3. hét képek).
Üdv:
Gergõ, 2005. 08. 17.
Sziasztok!
Jo reg irtam. Dehat ilyen a munkas elet, nincs ido semmire. Szerintem meg nem is irtam arrol, hogy milyen a vegleges munkahelyem. Hat, mit mondjak, jol megszivtam. Az elso nap eleg rossz volt. Semmit nem engedtek megcsinalni. 1-2 vendeget szolgaltam csak ki, azon kivul csak mosogattam meg leszedtem a poharakat az asztalokrol, meg megcsinaltam amire kertek. Egy szot se szoltak hozzam, meg se kerdeztek, honnan jottem. Na mindegy, gondoltam majd csak kialakul. Aztan jott a masodik nap. Orultem, mert ki volt irva, hogy aznap Rob-bal leszek, gondoltam 1 fiu csak nem lesz bunko velem. Nagyot tevedtem. Ez a Rob egy 18 eves kis suttyo gyerek. Iszonyu bunko volt velem vegig, raadasul nem ertem amit mond, mert olyan furcsa a kiejtese. Nehany pelda, hogy miket mondott aznap: Ketten voltunk egy muszakban, Allt vagy 10 ember a sorban. Ilyenkor a fo szabaly, hogy minel gyorsabban kiszolgaljuk a vendeget. Odamentem segiteni Robnak, erre kozolte, hogy azonnal huzzak vissza mosogatni, nem kerte, hogy segitsek neki, es csak akkor jojjek, ha szol. Aztan epp nem volt semmi dolgom es megkerdeztem, hogy segitsek–e neki valamit. Erre azt mondta, hogy menjek haza hozza es takaritsam ki a szobajat. Mondtam neki, hogy marmint itt segitsek–e valamit. Erre kozolte, hogy a legnagyobb segitseg az lenne, ha hazamennek. Aztan mondta, hogy toltsem fel az italpultot, irjam fol, hogy mibol mennyit hozzak fel a raktarbol. Persze ezt meg is lehetne jegyezni, dehat a magyarok erre nem kepesek. Este egyutt zartunk. Nekem el kellett mosogatni mindent, felsoporni majd felmosni az egesz uzletet (ami rohadt nagy), kicsereslni a szemeteszsakokat, letorolgetni az asztalokat, kitakaritani a WC-ket. Ezalatt o rendbe tette a pultot. Ez nem egy nagy feladat, ugyhogy az ideje nagy reszeben a baratnojevel enyelgett, mialatt en takaritottam. Geri jott ertem este, es neki is iszonyu unszimpi volt srac, ugyhogy teljesen megertett, mikor mondtam neki, hogy amint megterul a 150 font, otthagyom ezt a munkat. Annyit nem er, hogy teljesen kikeszuljek. Aztan halistennek a kovetkezo napokban javult a helyzet. Sokkal tobb mindent csinalhattam. Egy csomo vendeget kiszolgaltam, a penztargepet is hasznaltam (jo bonyolult), mosogatgattam, leszedegettem a poharakat, szep csendben elvagyok mint a befott. Most se nagyon szolnak hozzam, de legalabb mar nem olyan bunkok, meg ez a Rob is kezd normalisabb lenni. Meg mostmar nem olyan stresszes az egesz. Nem strapalom agyon magam, hogy mindent jol csinaljak, nem az a celom, hogy hosszutavon itt maradjak. A menedzser csaj tok szigoru. Egyik nap epp a pultban dolgoztam. Vegre jo kedvem volt, mert tok jol csinaltam mindent, gyors voltam, a vendegek elegedettek voltak, mosolyogtak meg beszelgettek velem. Mar kezdtem azt hinni, hogy a vegen megkedvelem a munkat. Erre jott a menedzser es jol leszurt. Megkerdeztem, hogy most ugyan megis mit csinaltam rosszul. Erre felsorolt vagy 10 dolgot es mondta, hogy ki fog rugni, ha nem tanulom meg a dolgokat, nem reg rugott ki ezert ket embert. Na egybol rajottem, hogy ezt a munkat soha nem fogom megszeretni. Akarmit csinalhatok, ugyse fog nekik tetszeni. Eldontottem, hogy keresek valami babysitter allast, az jobban nekem valo lenne. Internetrol kiirogattam egy csomo babysitter ugynokseg cimet. Ha lesz idom, elmegyek es regisztraltatom magam, hatha talalnak nekem egy megfelelo csaladot. Ahol lehetett, ott interneten mar regisztraltattam magam. Ez sajna nem tul sok hely, de mindenhonnan visszajeleztek. Egyenlore nincs semmi, mert vagy bentlakasos az allas, vagy kuldjek fenykepet, ahol gyerekekkel vagyok, de a legtobb helyen csak akkor mehetsz, ha van Angliai referenciad. De lehet, hogy erre is lesz megoldas, ugyanis hallottuk, hogy van egy hely, ahol ingyenes nyelvsuli indul magyaroknak. Geriek elmentek es vegulis kiderult, hogy ez nem nyelviskola, hanem egy iroda, ahol magyar munkanelkulieknek segitenek munkat talalni. Pl: irnak angol referenciat arrol, hogy Angliaban dolgoztal, mint babysitter. Ok azutan kapnak penzt, ha valakinek szereznek munkat. Annyiban lehetne nyelvsulinak nevezni, hogy heti 5*3 orat lehetne oda jarni es ezalatt angolul tartanak mindenfele eloadast a munkakkal kapcsolatban. Ez tok ingyen lenne es fizetnek a buszberletet is. De addig nem mehetek, amig van munkam. Moni megy hetfotol, megvarom, hogy mit mesel rola es ha jo es megeri, akkor lehet, hogy en is fogok jarni. Addig meg remelem kihuzom valahogy a munkahelyemen. Legalabb kapok fizetest, ez az egyetlen ami miatt nem hagytam meg ott. Pont ma kaptam meg az elso fizetest. Meg csak az 1. hetit. Illetve mar mult vasarnap megkaptam rola a papirt. Azt el kellet vinni egy irodaba, ahol kaptam erte egy csekket. A csekket meg egy 3. helyre kellett vinni, ahol bevaltottam keszpenzre. Eleg bonyolult procedura, dehat igy jar akinek meg nincs bankszamlaja.
Mas tema. Van egy uj lakotarsunk. Egy kiseger. Kb. 1 hete a konyhankban lakik, neha elobukkan, de meg nem sikerult elkapni. Eleg ijeszto, amikor ejjel megyek ki WC-re es hallom, hog valami mocorog. Allitolag Londonban tobb eger el, mint ember.
Aniko mondta, hogy amikor volt itt regen, voltak olyan emberek, akik porazon setaltattak a gyerekuket, es tenyleg. Masok meg babakocsiba toljak a kutyajukat.
Tok hulyen oltoznek a nok. Van olyan no, aki felvesz egy szoknyat strandpapuccsal es vastag telikabattal, van aki ujjatlanba maszkal, rovid szoknyaval es valami hotaposo felevel. De azert lehet jo cuccokat kapni, es tok jok az arak. Nagyjabol ugyanaz mint otthon, valahol olcsobb, valahol dragabb. De sajnos csak nezegethetem oket, mert sporolnunk kell, hogy mindent ki tudjunk fizetni.
Tegnap voltam Geri munkahelyen. Nagy mazlista. Tok keveset utazik, gyonyoru helyen van az uzlet. A teraszrol pont a Tower Bridge-re latni. Nagyon elokelo a kornyek, csupa irodahaz oltonyos emberekkel. Majd valamikor csinalunk fenykepeket rola, megeri. Tok jo fejek a munkatarsai, csomot beszelget veluk, raadasul van egy magyar csaj is. Kaptam ingyenpiat, pedig elvileg nem lehetne. Nalunk biztos nem adhatnek senkinek, mert egybol kirugnanak.
Zozo munkahelyeben meg az a jo, hogy mindig delutanos es zaraskor az osszes maradek kajat hazahozhatja. A felet mindig kidobjuk, mert nem birjuk megenni. Nekem a gyumolcssalata a kedvencem. Volt olyan nap, hogy hazahozott vagy 7000 Forintnyi kajat. Szendvicseket, peksutiket, tortakat, salatat, tesztat, stb.
Evi, 2005. 08. 27.
Hi!
Vègre eljött a kèt szabadnapom. Kicsit lefàrasztott
az elmult pàr nap. Kemèny melo ez a kàvè biznisz.
Szerencsère màr kezdek belejönni ès nem stresszelem
annyira magamat. Sikerült a vendègeknek àltalam napota elmondott
"Hoppà, bocsànat! Nagyon sajnàlom! Csinàlok
ujat!" -ok szàmàt a kezdeti 50-60 ezerröl pàr
szàzra redukàlnom. Egyèbkènt a kàvèzo
ahol dolgozom elèg nyugis.Nem olyan nagy mint ahol Geri meg Evi dolgozik.
A kollègàim nagyon kedvesek. A managerem Stéphanie (nemtom
hogy irjàk helyesen) nagyon rendes. Egyèbkènt francia,
rettentö kiejtèse van de a hangja mèg rosszabb. Rettentö
magas. Nèha teljesen kikezdi az amugy is èrzèkeny hallàsomat.
Kate (ö lengyel) a legjobb fej bár kicsit lökött. Általàban
vele dolgozok együtt. Egyèbkènt szamos uj kèpessègre
szert tettünk. A szàmtalan kàvè elkèszitèse
mellett mèg a kezunk is azbeszt lett, mivel szinte minden nap leforràzuk
magunkat. Vagy kàvèval vagy a tej forraloval ègètjük
szèt a kezünk. Szoval èn màr szinte nem is erzem a
homersekleteket a jobb kezemmel. Tegnap megint Hammersmithben voltam segiteni
egy masik boltban. Itt csak lengyel lanyok dolgoznak. A meneger pedig egy olasz
csaj ès teljesen gyagyàs. Este meg sörözni is elhivtak
de nagyon fàradt voltam inkabb mentem haza aludni.
Hàt röviden ennyi a melorol. Otthon
megint àtköltöztem Rolandhoz. A szoba sokkal jobb mert van
egy nagy ablak meg tàgasabb. Ez màr a haramadik szobam a hàzban
szoval kezdek hozzàszokni, hogy àllandoan vàltozik a környezet.
Nyelvtanfolyamot valszeg jövöhèten vagy azutàn elkezdem.
Szerencsère meg tudtam beszèlni Stéphanie-val hogy csak
dèlutànra rakjon be gürcölni, igy dèlelött
el tudok menni tanulni. Kicsit ràzos lesz de remèlem birni fogom.
A közlekedèst is kezdem megszokni.
Màr nem tèvedek el olyan könnyen. A buszsoförök
viszont iszonyu bunkok. Szoval becsüljetek meg otthon a jo magyar buszvezetöket
mert ök mèg tök rendesek ezekhez kèpest.
Hàt röviden ennyi rolam. Igyekszem kicsit többször jelentkezni
mert pàran jeleztèk hogy èn nem vagyok tul aktiv a blogban
ami igaz. Csakhàt dolgozo ember vagyok kevès idö jut ilyenekre.
Bye
Zoz, 2005. 08. 28.
Hi!
Most van a Notting Hill fesztival, de nem tudunk menni, mert nincs kozos szabadnapunk. Tok merges vagyok, amiota dolgozunk, Gerivel egy kozos szabadnapunk se volt. Csak neki Zozoval, pl. ma is. En meg dolgozhatok. Geri egyebkent rengeteget dolgozik. Most is 7 nap alatt 53 orat nyomott le. Igy osztottak be szegenyt, mert a managare szabadsagon volt.
Tegnap Geri dolgozott, es mivel Bank Holiday volt es ilyenkor minden zarva van, igy Zozoval megis elmentunk a Notting Hill Fesztivalra. Ez nagyjabol olyan lehet, mint nalunk a Budapest Parade. Egy nagy terulet le van zarva es az utcak atalakulnak bulizo hellye. Vonulnak a zenelo kamionok meg a kulonbozo jelmezekbe oltozott tancosok es csinaljak a hangulatot. Az utakon vegig mindenfele kajakat arulnak, meg sort. Persze iszonyu draga minden. Kb. 30 fok volt, majd megsultunk, raadasul iszonyu nagy volt a tomeg, szoval a vegere mar rendesen elojott a tomegiszonyunk. Az egesz nem volt valami nagy szam, de azert egyszer megerte megnezni. Szerintem este azert hangulatosabb lett volna. Aztan hazafele valami miatt nem jartak rendesen a buszok, fel ora varakozas utan elindultunk gyalog. Aztan vegre talaltunk egy buszt, ami jo volt nekunk (azon meg futottek, szoval volt vagy 40 fok). Elmentunk Geri munkahelyere. Epp zartak, szoval megvartuk. Es persze megint ittunk 1-1 Ice Mocha-t. Kb. fel literes poharba adjak. Van benne kave, kakaopor, tej, meg jeg, az egesz osszeturmixolva. Isteni finom. Csinaltunk kepeket is, szerintem Geri ma este felrakja a blogra.
Ma egyebkent este 9-11-ig fogok dolgozni. Minden honapban egyszer van ilyen nagytakaritas. Es az ma lesz. Mar elore varom. Kb fel 1-re fogok hazaerni. De ez meg a kisebb bajom a heti beosztasommal. Szerdan este 10-ig leszek, szoval legjobb esetben ejfelkor tudok elaludni, es masnap 7-re megyek egy masik uzletbe dolgozni. Ami azt jelenti, hogy legkesobb hajnal 4-kor fel kell kelnem, de lehet, hogy elobb, mert ez a hely messzebb van, es pontosan nem is tudom, hogy hol, szoval meg meg kell majd keresnem. A manager elmehet a francba, hogy igy osztott be. Legkozelebb csak jovo heten lesz szabadnapom, szoval csak akkor tudok irni.
Puszi mindenkinek:
Evi, 2005. 08. 30.
Hi!
Túl vagyok megint egy hosszabb
melós héten. Szerencsére most szombat, vasárnap
és hétfõn szabadnapos vagyok, úgyhogy végre
pihizhetek egy kicsit. Sõt, megkaptam az elsõ fizetésemet
is végre. A szemetek nekem többet vontak le. Valószínû
azért, mert én már az elsõ két hetemre kaptam,
és többet is dolgoztam. Aki többet keres többet is adózik
sajna.
Az 5. hét képeinél látható a városháza.
Elég közel van a munkahelyemhez, ezért gyakori vendég
nálunk London polgármestere. A héten én csináltam
neki jeges kávét!!!
Geri, 2005. 09. 04.
Sziasztok!
Jó végre pihenni egy kicsit, ugyanis 9 napot dolgoztam szünet nélkül és a végére egy „csöppet” már lefáradtam. Ráadásul most nem kell könyvtárba menni internetezni, mert Geri valahogy megcsinálta, hogy legyen internet a szobánkban. Tök jó, hétfotol járunk nyelviskolába. Még akkor jelentkeztünk, mikor megérkeztünk és akkor adtak idopontot szept. 9-re, hogy menjünk interjúra. Szerdán reggel bementünk és kiderült, hogy ez nem interjú volt, hanem már a beiratkozás. Ja, és a lényeg, hogy az egész tanfolyam tök ingyen van, még regisztrációs díjat se kellett fizetnünk. 12 hetes az oszi kurzus, aztán ha ez lejár és tetszik, akkor be lehet iratkozni a tavaszira, majd a nyárira is. Hétfotol csütörtökig fogunk járni, minden délelott 3 óra. Geri és Zozó már megbeszélték a munkahelyükön, hogy csak du. tudnak dolgozni menni. Én még nem, mert a managerem pont szabadságon van, és már be is vagyok osztva csütörtök délelottre dolgozni. Remélem el tudom cserélni valakivel. Nekem az lesz a rossz, hogy az én kávézóm 10-ig van nyitva, és ha délelott nem tudok menni, akkor mindig zárnom kell majd, ami azt jelenti, hogy éjfél körül lefekszem aludni és másnap 7-kor már kelhetek is. Majd csak megszokom. Egyébként a munkával már nincsen problémám. Ez a hülye Rob is normális velem. Nagyon sokat dolgozom egyedül a pultban. Ez még mindig stresszes, mert egy csomó hülye kekszet, meg csokit még mindig nem tudok, hogy milyen néven van rajta a pénztárgépen, és ha nincs ott senki más, akkor néha csak tippelek, hogy melyik gombot kell megnyomni és csak reménykedek, hogy nem reklamál a vendég. Eddig még nem volt olyan nagy gond. Meg azt utálom, amikor rohadt hosszú sor van és nagyon kapkodni kell, hogy ne várjon sokat a vendég. A Rob meg olyan lusta. Én dolgozok a pultban, neki kéne csinálni a mosogatást, meg az asztalletakarítást. De o általában leül a vendégekhez beszélgetni. Nekem meg tök kínos, hogy papírpohárból és muanyagkanállal kell adnom a tök drága kávét a vendégeknek, mert nincs tiszta. És nem tudnak hova leülni, mert nincs leszedve az asztalról a szennyes edény. Hiába szólok Robnak, hogy mosogasson, csak annyit mond, hogy mindjárt. Aztán utána látja, hogy mérges vagyok rá és mindig kérdezi, hogy van–e vele valami bajom? Most már legalább vissza tudok szólni neki és el tudom mondani, hogy mi a probléma. Aztán rájön, hogy igazam volt. Na ilyenkor szokott kedves lenni velem, és sok ingyenkaját csomagolni. Nem nagyon jártunk mostanában boltba, mert dugig voltunk Caffé Nero-s kajákkal. Tegnap végre mindhármunknak egyszerre volt szabadnapunk, úgyhogy nagy sütés-fozést rendeztünk. Barackos-sonkás-sajtos csirkemellet csináltunk 1 kg húsból. Azt hittük maradni fog mára, de egy falat se maradt. Úgy tunik már ki voltunk éhezve valami normális fott kajára. Tök érdekes, itt még mindig 30 fok van. Tombol a nyár. Geri most telefonált, hogy reggel fölhívták, hogy amilyen gyorsan csak tud, menjen egy másik helyre dolgozni. Megadták neki a címet és mondták neki, hogy kifizetik a metrójegyét. Úgyhogy vett egy 1 napos bérletet és már kipróbálta a metrózást. Nekem valószínu át kell állnom a vonatozásra, meg a metrózásra, mert iszonyú messze van a munkahely. Szerdán is 2 órát utaztam oda és már tiszta ideg voltam, hogy el fogok késni. Vonattal kb. 45 perc lenne. Ezek a köcsög buszsoforök néha csak úgy kijelentik, hogy végállomás és leszállítják a népet. Aztán várhatunk egy csomót a következore. Sokszor meg se állnak a megállóban, hiába integetsz nekik, meg rácsukják az emberekre az ajtót és csak annyit mondanak, hogy várja meg a következot. Pedig még rengeteg hely van a buszon. Na mindegy, ilyen a Londoni buszozás.
Évi, 2005. 09. 09.
Hello!
Végre van egy kis idõm
írni. Sok minden történt az utóbbi napokban. A legfontosabb,
hogy sikerült rácsatlakozni egy közeli hálózatra,
és így van internet a szobánkban. Természetesen
ingyen. :) Ez nekem nagyon sokat jelent. Az elvonási tünetek már
kezdtek jelentkezni. Most már jól érzem magam. Az a napi
fél óra, amit a gép elõtt töltök, megnyugtat.
Kisimulnak a ráncaim is. :)
Tegnap reggel borotválkozás közben felhívtak a munkahelyemrõl,
hogy azonnal menjek egy másik helyre dolgozni, mert egyedül van
az ottani manager a boltban, és elég forgalmas helyen van. Mondta
a managerem Albert, hogy vegyek metro jegyet, majd kifizeti. Hebegtem habogtam,
hogy az a gyors olyan lesz amilyen lesz, mivel még nem használtam
itt sem a metrot sem a vonatot.
Beugrottam a közeli boltba jegyért. Az 1,2,3-as zónákra
vettem bérletet 7 fontért, ami egy darab napra érvényes.
Na igen, ez megmutatja mennyibe kerül itt a közlekedés.
Hát mit mondjak. Gyorsnak gyors volt, de sokat kellet várni az
átszállásnál. Arra büszke vagyok, hogy ahhoz
képest, hogy elõször használtam, egész jól
tájékozódtam, és egybõl odataláltam.
Na jó, egy rendõrbácsit azért megkérdeztem,
hogy mi merre.
Amikor odaértem, éppen 8-10 emberke várakozott a sorban,
úgyhogy tényleg sürgõs volt a segítség.
Haza már nem volt ilyen fényes az út. Az elsõ átszállásnál
beüttött a ménykû. Kiderült, hogy hazafele nem megy
a vonat, csak a másik irányba. Nem tudom miért. Néhányan
várakoztak, de a kijelzõ szerint a következõ fél
órában csak az egyik irányba közlekedett vonat, ezért
buszra kellett pattannom. Az eredeti 50-60 perces menetidõmet sikerült
így 1,5 órára hosszabbítanom. Úgy döntöttem,
nem erõltetem ezt a metró dolgot. Jó nekem a döcögõs
busz is.
A harmadik hír, hogy lefoglaltuk a jegyet karácsonyra. December 19-én érkezünk, és 29-én megyünk vissza. Sajna más idõpontokra már drága lett volna jegy. A szilvesztert Londoban töltjük.
Üdv:
Gergõ, 2005. 09. 10.
Hello!
Elkezdodött a nyelvsuli. Kiderült,
hogy nem 12 hetes, hanem 1 éves. 3 ciklusból áll. Olyan
lesz, mint egy normál suli. Lesz oszi, téli és tavaszi
szünet és lesz 3 vizsgánk. A végén (július
17.) kapunk róla valami papírt is. Már megvan a diákigazolványunk
is, de sajnos nem kapunk vele utazási kedvezményt, mert csak 12
óránk van egy héten és csak 15-tol jár. Mindegy,
de legalább a suli ingyen van, ezzel elég sokat megspórolunk.
A tanárunk nagyon rendes és szépen beszél angolul,
jól értheto. Viszont a szint egy kicsit alacsony és lassú
nekünk. Úgyhogy jövo héten megpróbálunk
átjelentkezni valami magasabb szintre. Ha nem sikerül, akkor szólunk
a tanárnak, hogy egy kicsit gyorsítson a tempón. Hétfotol
szerdáig „beszéd és hallgatás” óra
van, csütörtökön meg írás. Ez jó, mert
úgyis a beszéd a fontosabb nekünk. Van 1-2 elég érdekes
osztálytársunk. Van 2 bolond Sz.B. (SzinesBoru, így hívjuk
oket, hogy ne kerüljünk konfliktusba velük az utcán),
oket elég nehéz elviselni. Már elég öregek,
valamelyiknek unokája is van. Itt él már 35 éve
és nem tud angolul. És szó szerint bolond mindketto. Van
még marokkói, bangladesi, olasz, 1 magyar srác, szudáni,
perui, lengyel, bosnyák, szomáliai, nigériai, kínai,
stb. Tehát elég vegyes a csoport, de ez nem meglepo itt Londonban.
Sokféle ember él itt. Az a baj ezekkel az ázsiai meg afrikai
emberekkel, hogy nem tudnak rendesen írni, mert ok más írásmódot
tanultak, nem tudják normálisan kimondani a szavakat és
így egy csomó ido elmegy azzal, hogy betuzzük a szavakat.
Nagyon hátráltatnak minket. De azért vannak jó fejek,
pl.a magyar meg az olasz srác. Az olasznak Magyarországról
van a kutyája, egy pit bull. A nyelvsuliról majd késobb
írunk részletesen, ha már többet tudunk.
Végre nekem is sikerült megbeszélnem a munkahelyemen, hogy
csak délután kelljen mennem dolgozni. Hál istennek nem
problémázott a managerem.
A lakók találtak TV-t az utcán és muködik,
úgyhogy pénteken Geri is elmegy gubizni, hátha o is sikerrel
jár. Itt az emberek kirakják, amire már nincs szükségük.
Valamikor még le is takarják fóliával, hogy ne ázzon
meg. A szomszédból gubizhatnánk egy sütot, de arra
most nincs szükségünk. Most a TV a cél.
Évi - 2005. 09. 14.
Hi!
Az idojárás rontja az esélyeinket
TV gubizás szempontjából, mert szakad az eso. Geri már
ki is van akadva, hogy biztos épp most ázik meg a tévé,
amit o holnap fog megtalálni.
Na, ma végképp kiborultunk a nyelvsuliban. ¾ óra
elment azzal, hogy az ABC-t tanultuk és mondogattuk. És az a szomorú,
hogy sokan tényleg nem tudták, vagy ha tudták is, egyszeruen
nem tudják kimondani a betuket. Pl: A G-t dzsí-nek kell mondani,
ok meg azt mondják, gyí. Mintha egy lóhoz beszélnének.
Annyira kiakadtunk, hogy csak röhögni tudtunk kínunkban. Szó
szerint, már fájt, hogy ilyen gyökerekkel járunk egy
suliba. Kezdtük azt hinni, hogy valami kisegítobe keveredtünk.
Szóval megbeszéltük, hogy óra után beszélünk
a tanárral, hogy vagy átmehetünk egy erosebb csoportba, vagy
otthagyjuk a sulit. De végülis a tanár magától
is rájött, hogy ez nekünk nem OK. Kellett írni fogalmazást
és miközben írtuk, beleolvasott mindenkiébe, hogy
felmérje ki milyen szinten van. Geri direkt tök bonyolult igeidoket
használt és a tanár teljesen ledöbbent, hogy valaki
ilyet is tud. Mondta neki, hogy akkor lehet, hogy átmehet másik
csoportba. Mondtuk neki, hogy én is mennék, mert ez nagyon gyenge
nekünk. Már van középfokúnk, nem akarjuk még
egyszer ezt tanulni. Akkor mondta, hogy én ne menjek, mert nem nagyon
hallott beszélni. Mondtam neki, hogy nem volt rá lehetoségem.
És ez tényleg igaz. Tegnap felmérte a szóbeli tudásunkat
úgy, hogy hármas csoportokat kellett alkotni, kaptunk vagy 20
kérdést, hogy ezek alapján kezdjünk el beszélgetni,
o közben körbe járkált és hallgatta a beszélgetéseket.
Persze én egy csoportba kerültem az egyik lököttel és
az folyamatosan mondta a hülyeségeit és tényleg szóhoz
se jutottam. Pl. volt egy olyan kérdés, hogy szeretem–e
a kávét és hányat iszom 1 nap? Elkezdtem rizsázni,
hogy mivel egy kávézóban dolgozom és annyit iszom
amennyit akarok, ….. Erre leállított ez a hülye és
azt mondta: Mi van nem érted a kérdést, nem azt kérdeztem,
hogy hol dolgozol, hanem, hogy szereted–e a kávét és
hányat iszol? Úgy látszik nem fogta föl, hogy ez az
egész arra ment ki, hogy mennyire tudunk folyamatosan beszélni.
Hát ez alapján nem csoda, hogy a tanár nem tudta meg, hogy
mennyire tudok angolul. Aztán ma óra végén mondta
a tanár, hogy maradjunk egy kicsit Gerivel. Mondta, hogy látta
rajtam, hogy már nagyon ki vagyok akadva, úgy unom az órát,
és úgy szenvedek, hogy ilyen alap dolgokat tanulunk. Nem tagadtam,
csak megkérdeztük, hogy ezt úgy érti, hogy bunkó
voltam, hogy ilyen fejeket vágtam? Mondta, hogy dehogyis, csak látta,
hogy nekünk ez tényleg túl könnyu. Szóval, ha
lesz hely az erosebb csoportban, akkor hétfotol mehetünk. Viszont
ha nem, akkor vagy itt maradunk várólistán vagy elmegyünk
másik suliba. Nagyon nagyon remélem, hogy lesz még hely.
Évi - 2005. 09. 15.
Yo!
Végre nekem is van egy kis idom
írni. Most értem haza a melóból de nincs itthon
senki. Évi dolgozik, Geri meg szabadnapos volt. Az ido viszont annyira
elromlott napközben hogy Geri elment Évihez elévinni a kabátját,
úgyhogy most együtt jönnek haza
Nekem elég rázós volt ez a hét és a következo
sem lesz sokkal jobb. Múlthéten kicsit laza volt a munkabeosztásom,
mert csak 25 órát dolgoztam és volt 4 szabadnapom, viszont
ezen a héten 45-öt nyomok, ami durva és még a nyelvsuli
is elkezdodött (végre). Gyakorlatilag reggeltol estig a városban
kajtatok. Mondjuk ez nem baj mert elég gyorsan telik az ido, foleg így
hogy mindig van mit csinálni. Szóval nem szoktam unatkozni.
A suli nekem - ellentétben a többiekkel - bejön. Engem kettovel
magasabb csoportba raktak, mint a srácokat. 9-en vagyunk, ami szerintem
még elfogadható létszám. A csoporttársaim
(bár nagyon még nem ismerem oket) szimpatikusak. Van egy argentin
testvérpár, egy lengyel csaj (termesztésen itt is van lengyel)
egy iráni no, két spanyol srác, egy cseh srác, meg
egy lett csaj.
Foleg a cseh sráccal, Jannal szoktam ökörködni. Egy sörözoben
dolgozik este 2-ig szóval mindig nagyon szép feje van amikor reggel
beesik az órára, ha egyáltalán betalál.
Az iráni no már kilenc éve itt él. Neki elég
jó a kiejtése és szinte folyékonyan beszél.
Az elso órán megkérdezte tolem, hogy én is perzsa
vagyok-e. Mondtam neki, hogy nem, hanem magyar. Persze szegény azt sem
tudta hogy egyáltalán van ilyen ország.
Az argentinok elég viccesek. Választékosan beszélnek,
jól meg tudják értetni magukat, de a kiejtésük
botrányos. Elhadarnak pár mondatot mint a gép, aztán
pár másodpercig gondolkoznak, aztán megint hadarnak. Én
mindig röhögök rajtuk mert nagyon vicces.
A lett csaj beszél a legjobban o is itt él már több
mint öt éve. A kiejtése olyan, hogy ha nem tudnám
hogy velem tanul és hallanám az utcán azt hinném
hogy o is angol. Sajnos szegényke a kiejtéssel együtt azt
is megtanulta, hogy kell beképzeltnek lenni. Kicsit el van szállva
magától.
Ja, a tanárról még nem írtam. Hát igen. Az
elején eléggé ledöbbentem, amikor mondta, hogy o LENGYEL!!!!
Ááááááá még o is! Az
elso pár percben kisebb sokkot kaptam. Azt reméltem hogy legalább
rendes angol anyanyelvu tanárt kapok. Na sebaj. Egyébként
jók az órái és szerintem mint tanár is elég
jó.
Mindent összevetve egész jól érzem magam az órákon.
Beszéd terén pont jó a szint. Van aki jobban beszél
nálam van aki nem. Szövegértésben és nyelvtanban
szerintem én vagyok a legjobb (Jólvan, jólvan tudom, de
ez van. Nem akarok nagyképu lenni.) szóval ezt a részét
kicsit gyengének találom de egyébként jól
elvagyok.
Hát röviden ennyi a suliról.
Holnap 10 órát melózok, de utána hál istennek
szabad vagyok vasárnap. Akkor megpróbálom kipihenni a hét
fáradalmait.
Ja, már én is nézegetem a repjegyeket valószínuleg
a 14-ével kezdodo héten jövök
haza novemberben. Remélem semmi nem jön közbe.
Ja, megkaptam a harmadik fizum. Hehe!
Mindenkit üdvözlök!
Zoz, 2005.09.16.
Hali!
Ma voltunk megint nyelvsuliban. Rögtön
átraktak minket a magasabb szintû csoportba. Ez már inkább
nekünk való. A tanár egy nagyon szimpatikus szb nõ.
Ha lehet mondani, akkor az elõzõ tanárunknál még
szebben beszél. Van egy magyar srác, és egy lány
a csoportban. A többiek szokásosan sokfelõl jöttek,
de szerencsére a nagy részük európai (semmi bajom
az ázsiából származókkal, de mivel más
írást használnak, ezért csak hátrátatják
a csoport haladását). Van egy nagyon frankó kivetítõ
a teremben. Egy PC képernyõje van kivetítve rá.
Vannak hozzá speciális tollak, ílletve egy törlõ
korong. Ha elkezd firkálni a kivetített képernyõn,
akkor az egybõl kirajzolódik a számítógépre
is, és vele együtt természetesen a táblára
vetített képen is. Jobban nem tudom elmagyarázni, de a
lényeg, hogy nekem nagyon tetszik. :) Egy hátránya van
ennek a csoportnak. Vagyunk vagy 20-an.
Múlt héten megcsináltam a bankszámlámat.
Várom káryámat, meg a PIN-t hozzá, és akkor
jöhet a lóvé is rá.
Ma reggel suliba menet Zozinak eszébe jutott, hogy otthon hagyta a fekete
gatyáját. Jót röhögtem rajta, hogy megint milyen
szeleburdi. Beérek a munkahelyemre, megiszom a jeges kávémat,
és éppen öltöznék át, amikor... ÁÁÁÁÁÁ!!!!
Otthon hagytam a pólómat, és az apronomat. Ez ciki. Szólok
a manageremnek, Albertnek, hogy hát ez van. Nem probléma, vegyem
fel az övét. Egy kicsit használt, de jó az még.
:) Úgyhogy fekete pólóban nyomtam ma. Egész jól
néztem ki benne. :)
Üdv:
Gergõ, 2005. 09. 19.
Hi!
Geri meg Évi nyelvsuliban van.
Én otthon maradtam mert megyek National Insurance Number Interview-ra.
Ha végeztem akkor majd küldenek nekem egy National Insurance Number-t
valamikor, ami tb és adószám egyben (legalábbis
nálunk kábé ennek felel meg). Nem tudom még mire
számítsak. Gondolom nem lesz vészes. Vinnem kell az összes
iratomat és ennyi. Utána meg futhatok a melóba, lehet jól
el is fogok késni. Na sebaj, mert utána lesz végre 3 szabadnapom
egymásután.
Ja, megvettem a repülojegyemet. November 15.én jövök haza.
Már baromira várom. Azért itt is elvagyok de mégiscsak
a legjobb otthon.
Szeretném itt is köszönteni anyukámat, akinek ma van
a szülinapja.
Isten éltessen sokáig Anyu!!! Sajnálom hogy nem lehetek
otthon, de most már nem kell sokat aludni.
Mindenkit üdvözlök!
Zozó, 2005. 09. 22.
Hello!
Geri már írta, sikerült
átkerülnünk a jobb angolcsoportba. Ez egész más,
mint az elozo, itt már tanulunk is valamit. Van egy másik tanárunk
is, egy pasi, o is nagyon jó. Jó végre tiszta angol kiejtést
hallani.
A TV gubizásnak az lett az eredménye, hogy hazahoztunk 3-at és
egyik se muködött, úgyhogy Geri tegnap vett egyet. Már
ideje volt, mert így legalább tudni fogjuk a híreket, és
mindenki azt mondja, hogy TV nézésbol lehet a legtöbbet tanulni.
A múltkori angolórán a tanár mondta, hogy soroljunk
fel friss híreket. Mi csak ültünk kukán, mert gozünk
nem volt, mi történik a nagyvilágban.
Múltkor csináltunk csirkemellet Jóasszony módra.
Hát nem pont olyan lett, mint otthon. A szalonnának nevezett valaminek
semmi illata nem volt, hiába pirítottam, nem csapott meg a várva
várt kellemes, magyaros illat. Egy szem zöldborsó meg kb.
háromszor akkora volt, mint a normális. Na, mindegy, azért
nem lett rossz. Itt minden kaja tök más, mint otthon, semmit nem
lehet kapni az otthon megszokott kaják közül. Olyan pl., hogy
szép, szeletelt sertéskaraj v. comb, olyan nem létezik,
még a nagy Tescoban sem, szóval még egy sima rántott
húst se tudunk készíteni. Hiába hoztunk zsemlemorzsát
magunkkal (mert persze azt sem lehet kapni). Angoltanulás szempontjából
megéri ide jönni, de én hosszútávon nem élnék
Londonban. A másik nagyon zavaró dolog, hogy iszonyú szemetes
a város (a belváros nem annyira). A buszok néha kisebb
szeméttelephez hasonlítanak. Még a szülok is eldobják
a szemetet a gyerekeik szeme láttára. Szeméten kívül
még rengeteg babakocsi van a buszokon, gyakran 2-3 db. Iszonyú
sok a terhes no vagy a kisgyerekes anyuka is.
Évi, 2005-09-22
Hi!
Jó rég írtunk, úgyhogy
megpróbálok valamit idekörmölni. Sajnos nem túl
változatosak a napjaink, ezért nem sok mindenrõl tudok
beszámolni. Évivel végre megkaptuk a fekete pólonkat.
Nekem újat rendeltek, Évinek viszont egy régiben kell dolgoznia.
Néha olyan érzésem van, hogy a Caffé Nero-s managerek
nem igazán vannak a helyzetük magaslatán. Az én helyemen
sokszor elõfordul, hogy vagy az egyik fajta pohár, vagy kenyér
a leveshez, vagy a gumikesztyû elfogyott. Minden napra van valami. Elég
sokrétû a munkájuk, de azért managerek, és
nem baristák, mint mi. Mondjuk nem kapnak valami egetverõen sok
pénzt sem, és a bevétel mennyisége sem befolyásolja
ezt, ezért nincs igazán, ami ösztönözné
õket. A baristák is ugyanannyit kapnak, ha megszakadnak a munkában,
mintha csak egy-két vendég lézengene egész nap.
Közben lakótársak jönnek mennek. A jelenlegi létszám
16. Jött két csaj és egy csávó, de eddig csak
Évi találkozott velük futólag.
Zozi tegnap elment Kapival bulizni. A lakótársával beszéltem
reggel, mondta, hogy elég "fáradtnak" tûnik. Szerintem
délig fel sem fog kelni.
Üdv:
Geri, 2005. 09. 30.
Hello!
A múlt hetem elég szörnyu
volt munka szempontjából. Úgy indult, hogy 30 órát
fogok dolgozni, aztán lett belole 39,5. Ugyanis 2 dolgozó kiesett,
mert az egyik pár nap után feladta és felmondott, az egyik
csajnak meg meghalt az apja, úgyhogy hazautazott Spanyolországba.
Szóval emberhiányban szenvedtünk és napról
napra változott a heti beosztásom. Minden este mással zártam,
ráadásul idegenekkel, akik csak jöttek kisegíteni
másik üzletbol. Tehát elég nehezen ment a munka, mert
igaz, hogy ok tapasztaltabbak, de elég nehéz egy számukra
idegen helyen dolgozni. Semmit nem találtak, állandóan
kérdezgettek, hogy mi hol van. Meg az volt a rossz, hogy a megszokott
munkatársakkal tök jól össze tudunk dolgozni, mert mindenki
tudja, hogy mi a dolga és nem is kell megbeszélnünk, hogy
épp ki mit csináljon. Ezekkel az újakkal ez nem jött
össze. Volt egy nagyon szörnyu napom. Odaértem egy fél
órával elobb, már beleéltem magam, hogy nyugodtan
megiszok egy kávét, aztán kezdek. Megérkeztem és
azzal fogadtak, hogy azonnal álljak be, mert nem jött el a várt
ember. Nem volt más választásom, beálltam, mindegy,
végülis kifizetik. Aztán nagy nehezen sikerült valahonnan
egy embert keríteniük, akivel zárhatok este. Ez az idióta
csaj nem tudom miért, de beleöntötte a kávézaccot
a mosogatóba. Az úgy eldugult, hogy akármit csináltam
vele, nem ment le a víz. 3 órán keresztül nem tudtunk
mosogatni, én meg már tiszta ideg voltam, hogy emiatt késobb
tudunk csak zárni, mert nem tudom idore befejezni a takarítást.
Ha tudnék jól angolul, jól elküldtem volna a francba,
így csak finoman osztottam ki és rendesen kimutattam, hogy rohadt
mérges vagyok rá. Nem is értem, hogy csinálhatott
ilyen hülyeséget valaki, aki már 9 hónapja itt dolgozik
és már muszakvezeto pozícióban van (ráadásul
aznap duplaórabérért dolgozott). Aztán egy pár
törzsvendégünk segítségével megszereltük
a lefolyót. Tök rendesek voltak. Öltönyös faszi,
felturte az inge ujját és neki állt ott turkálni
a trutyiban, hogy segítsen. De ekkor már tökre ki voltam
futva az idobol, úgyhogy Geri tanácsát megfogadva, összecsaptam
a takarítást. A felmosóvödröt csak egy kicsit
arrébb mozdítottam, mintha használtam volna. Gondoltam,
hogy ez a csaj nem fog beköpni, hogy nem mostam fel, mert akkor én
is beköpöm, hogy mit muvelt és akkor o nagyobb bajban lesz,
mint én. Na mindegy, túléltem a napot, de ezt a csajt nem
akarom többet látni. Volt azért jó dolog is a héten.
Geri és én megkaptuk a fekete pólot, ami azt jelenti, hogy
nem vagyunk többé gyakornokok, hanem most már normális
dolgozók vagyunk. Sajnos fizetésemeléssel ez még
nem jár, de azért örültünk neki. Illetve én
annyira nem, mert 1 darabot kaptam csak, és az is használt. Azt
mondta a manager, hogy rendelnie kell nekem 2 újat. Holnap megmondom
neki, hogy amíg nem jön meg, addig egyik nap feketében, másik
nap bordóban fogok dolgozni, mert nem tudom megoldani a mosást,
és koszosban nem vagyok hajlandó dolgozni. Nem fog neki örülni,
de ez van. Ezért nem fogok éjjel 1-ig fennmaradni (amíg
lejárna a mosás) úgy, hogy reggel 7-kor kelek. Így
se tudom soha kialudni magam.
Jöttek új lakók, mert az egyik család hazament és
a helyükre be tudtak költözni. 3 fiatal, 2 lány, 1 fiú,
aki a változatosság kedvéért Zoli (már a
3. a házban). Még jó, hogy a mi Zolink Zozó, így
meg lehet különböztetni.
Gerivel tegnap nagybevásárlást tartottunk a Tescoban. Azért
is odamentünk, mert ott lehet cask tejfölt kapni és kellett
a kajához. Kárpátiti csináltunk, Katáék
receptje alapján. Meg is találtuk a tejfölt. Láttuk,
hogy 650 g-os. Gondoltuk az túl nagy, úgyhogy bedobtuk a mellette
lévo kisebbet a kosárba. Itthon elkezdtünk fozni és
mikor kibontottuk, kiderült, hogy túrót vettünk. Gyorsan
elszaladtunk a környéki boltokba tejfölért, de sehol
sem volt. Még az a szerencse, hogy ez nem olyan túró volt,
mint otthon, hanem túró tejföllel összekeverve. Úgyhogy
azt raktuk a húsra és végülis isteni finom lett.
Megérkezett Londonba Kappel is. Már találkoztunk vele kétszer.
Kb fél órára lakik tolünk. Zozóval már
voltak bulizni Kappel sulijában.
Más nem igazán történt velünk. Nagyon hideg van,
én télikabátban mászkálok. Vasárnap
mindhármunknak közös szabadnapunk lesz, lehet, hogy elmegyünk
az állatkertbe. Attól függ, hol van és mennyi a belépo.
Évi, 2005-10-03
Hello ismét!
Itt vagyunk, élünk és
virulunk. Egy kicsit elmaradtunk az irogatással. Nem történt
velünk semmi különös. Mostanáig.
Elõzõ héten itt voltak Évi szülei. Jó
volt végre otthoniakat látni, és barangolni velük
a városban. Megnéztünk minden nagyobb nevezetességet,
és múzeumot. Én egy-két dologról lemaradtam,
mert nem tudtam a hétre kivenni szabit. Sebaj, lesz még idõm
megnézni a kimaradtakat (pl. Madame Tussauds). Csináltunk rengeteg
képet is, de azok feldolgozásra várnak.
Kaptunk mindenféle finomságot otthonról. Pl. paprikás
szalámit, illetve Jagermeistert. Ezek itt felbecsülhetetlen értékek.
A másik nagyobb hír, hogy vasárnap költözünk.
Négyen leszünk egy három szobás házban. Egy
kicsit kényelmesebb lesz a mostani 16 fõ után. Ugyanannyiba
kerül, és a munkahely is közelebb lesz.
Robi is kinéz Londonba. Valószínû,
hogy Zozi helyén fog megszállni, mivel õ pont akkor utazik
haza.
Állítólag lesz net az új helyen. Ha igen, akkor
hamarosan felteszem az új szállásunk képét
is. (miután kipakoltunk, és elrendezkedtünk)
Geri, 2005. 11. 08.
VISSZATÉRTEM!
Már többen panaszkodtak,
hogy elhanyagoljuk a blogot, és tényleg igazuk van. De most visszatértünk.
Végre történt velünk valami érdekes. Mint ahogy
Geri is írta, itt voltak szüleim 1 hétig. Itt laktak egy
közeli szállodában. Én egész héten szabad
voltam, hálistennek elengedtek a munkahelyemrol. De kipihenni nem sikerült
magam, sot, sokkal jobban lefáradtam a városnézésben.
De nem baj, megérte, mert végre szüleimmel lehettem és
nagyon sok mindent megnéztem Londonban.
Elso nap megnéztük az orségváltást a Buckingham
palota elott. Mázlink volt, mert végig sütött a nap.
Aztán egy nagy gyalogos városnézést tartottunk a
Szent James parkon keresztül a Wesminsterben. Megnéztük a Big
Bent, a Parlamentet, és a Westminster Apátságba is bementünk.
Jó drága a belépo - mint mindenhova - (8 font a felnott,
6 a diák), de megéri, mert szép, és ha már
itt vagyunk, meg kell nézni. A park nagyon érdekes volt, mert
tele van madarakkal meg mókusokkal. És hihetetlen bátrak,
az emberek kezébol esznek. Én adtam nekik puszedlit, de az nem
ízlett nekik.
A második nap nem volt valami jó ido, úgyhogy elmentünk
a Tate Galériába, amit gyorsan le is tudtunk, mert már
nincsenek túl érdekes képek, mindent átvittek a
többi múzeumba. Elotte Anyukám kívánságára
leszálltunk a Picadilly Circusnál fényképezkedni.
Zozóék aznap a Természettörténeti Múzeumba
mentek, úgyhogy mi is elmentünk oda. Össze is futottunk velük.
Az épület nagyon szép volt, meg ami benne volt, az is érdekes
volt. Volt pl. egy rohadt nagy kékbálna. Ezt követoen a fiúk
kívánságára ellátogattunk a Tudományok
Múzeumába. Egy csomó autó, vonat, urhajó,
meg ilyesmi volt. Ez is érdekes volt, de én már nagyon
lefáradtam a végére. Aztán ellátogattunk
a munkahelyemre. Már elore megbeszéltem Robbal (aki az elején
bunkó volt velem, de most más nagyon jóban vagyunk), hogy
majd megyünk ingyenkávézni. Elvittem a pólómat
és én csináltam meg a kávét szüleimnek.
Jó poén volt. Hálistennek a managerem elutazott Kanadába,
úgyhogy nem kellett félni, hogy lebukok, hogy ingyen adtam kávét.
(Mert egyébként tök köcsög ilyen szempontból.
Múltkor beültünk Gerivel meg egy haverjával és
alig akart nekünk kávét adni. Pedig ez egy fillér
veszteséget sem jelent, mert egyébként is literszámra
borítjuk ki a kávét. És mindenki mindig odahozza
a haverjait, nehogymár én egyszer ne vihessem oda oket. Aztán
lecseszett mindenért, de mondták a többiek, hogy ne vegyem
magamra, mert nagyon rossz napja van, és mindenkivel kötözködik.)
Térjünk vissza a múlthétre. Aztán hazamentünk
és vacsiztunk. Minden este nálunk ettünk, mert itt tudtunk
fozni. Szüleimnek bemutattam az összes lakót, de egy ido után
elvesztették a fonalat. Tizenvalahány embert nehéz megjegyezni.
Csütörtökön Geri dolgozott, úgyhogy csak 3-an mentünk
várost nézni. Bementünk a Trafalgar térre és
most mentek a szökokutak (mert elotte nem). Fényképeztünk
egy kicsit, majd bementünk a Nemzeti Galériába. Belépo
szerencsére ide nem volt. Voltak nagyon szép és híres
képek, pl. Van Gogh Napraforgója. Aztán átsétáltunk
a Waterloo Bridge-en, majd bamentünk a Westminster Katedrálisba.
Belépo nem volt, még az a szerencse, mert nem érte volna
meg. Nem egy szép templom, tiszta fekete a mennyezet, ezáltal
nagyon sötét. Viszont volt magyarnyelvu prospektus. Kirúgtunk
a hámból és kajáltunk McDonaldsban, majd elmentünk
a Madame Tusseaud’s Múzeumba. Ez volt a legnagyobb kiadásunk,
ugyanis 25 font volt a belépo, de ez nagyon megérte. Én
úgy tudtam, hogy nem lehet fényképezni meg kamerázni,
de lehetett, amennyit akartunk, és így nagyon nagy poén
volt. Iszonyú élethure megcsinálják a bábukat
és meg is lehet fogdosni oket. Pl. Papp Gábor ötletét
ellopva, Apukám megtapizta Kylie fenekét. Hamarosan felrakjuk
a képeket is.
Pénteken elmentünk a Szent Pál Katedrálisba és
felmásztunk a kupolába, több, mint 500 lépcson. Fárasztó
volt, de legalább jó volt a kilátás. Aztán
elmentünk a Towerbe, ez is jópárórás program
volt. És ha már úgyis erre jártunk, beugrottunk
Geri munkahelyére is. Kávéztunk egyet, a magyar kolleganoje
csinálta nekünk. Aztán megjelent Geri mindkét fonöke,
úgyhogy észrevétlenül kisunyítottunk, de abból
se lett volna balhé, ha észrevesznek minket, mert ok nem olyan
szigorúak, mint az én fonököm.
Utolsó nap megint dolgozott Geri, úgyhogy lemaradt a Hyde parkról
és a British Múzeumról, meg az Oxford Streeti shoppingolásról.
Ez a British Múzeum baromi nagy, nem lehet bejárni az egészet,
kéne rá vagy 1 hét.
Aztán este még elhoztuk a cuccokat szüleimtol és sajnos
véget ért a hét. Nagyon gyorsan eltelt. Egy csomót
vártam, hogy mikor jönnek már, és hipp-hopp, már
haza is mentek. De sebaj, mert most lehet várni a karácsonyt.
Geri már írta, hogy vasárnap költözünk.
A kávézóban ismertem meg egy magyar srácot, aki
mondta, hogy lehet, hogy lesz egy kiadó duplaszobája. Megnéztük,
de aztán úgy döntöttünk, hogy nem költözünk,
mert túl kicsi a szoba. Viszont volt egy nagyobb és sokkal hangulatosabb
szoba (kandallóval), ahol egy lány lakott egyedül. Aztán
pár nap múlva visszahívott, hogy érdekelne–e
mindet ez a szoba, mert a lány hajlandó felköltözni
a kisebbe, neki úgyis mindegy, mert egyedül van. Úgyhogy
lecsaptunk a király szobára. A költözést még
nem tudom hogyan oldjuk meg, mert rengeteg cuccunk van, foleg, hogy szüleim
hoztak vagy egy boröndnyit pluszba. Mindenképp kell hozzá
egy autó. Valószínu azt a srácot kérjük
meg, aki szüleimet a reptérre vitte, és aki még az
elején segített munkát találni. Meg Zozi is biztos
segít majd. Már alig várom, hogy csak 4-en lakjunk, mert
ezzel a 16 fos házzal már tele van a hóciponk. Meg a köcsög
irodával is, akitol béreljük a szobát. 2 hónapja
nem porszívóztunk, mert hiába kérjük oket folyamatosan,
sosem hoznak új porszívót. Így nem csoda, hogy egerek
és tök nagy pókok szaladgálnak a konyhában.
Munka: Jöttek új kollégáim. Van egy francia srác,
vele nagyon szeretek együtt dolgozni. Már egy éve Cafe Neros,
csak mostantól a mi üzletünkben dolgozik. Nagyon jól
dogozik. Jött egy kezdo francia csaj. Mindenki utálja szegényt.
Persze nem kell sajnálni, mert megérdemli. Iszonyúan pofátlanul
lejmolja a kaját, valószínu lopja is, mert amióta
itt van sok a hiány, és mindenki más megbízható.
Utál dolgozni, ezáltal béna is és hülyeséget
hülyeségre halmoz. A legdurvább az volt, mikor bennégette
a szendvicsét a sütoben és beindult a tuzriadó, amit
negyed óráig nem tudtunk kikapcsolni. Mi próbáltunk
intézkedni, meg ugyanúgy kiszolgálni a vendégeket,
mintha mi sem történt volna, o meg végig csak egy helyben
ült és nézett. Eszébe se jutott, hogy segítsen
valamit, és az se esett le neki, hogy ez az egész miatta van.
De aztán Rob csúnyán beolvasott neki. Egyébként
már mindenkivel tök jóban vagyok, még Robbal is. Pedig
az elején milyen bunkó volt velem és milyen csúnyákat
írtam róla. De ezt már megdumáltuk. Kérdezte
valamikor, hogy utáltam–e az elején. Nem tagadtam le. O
is mondta, hogy idegesítette, hogy neki kell betanítani egy kezdot
(akiket utál), aki még angolul se tud rendesen. De aztán
mondta, hogy rájött, hogy tök jó velem dolgozni, mert
nem vagyok lassú és mindig kb. fél órával
elobb tudunk végezni. Meg már jobban is értem, amit mond
és bepofázok neki ha kell. Pl azt, hogy „bazdmeg”,
kiválóan érti magyarul, mert ezt elég surun mondogatom
neki, ha felidegesít. Persze csak poénból. A törzsvendégek
is tök kedvesek velem, mindig fitogtatják a magyar nyelvtudásukat,
ami kimerül egy „Jó napot kívánok”-ban,
egy „Köszönöm”-ben, vagy egy „Viszontlátásra”-ban.
Jó poén angol akcentussal hallani magyar nyelvet. A hülye,
idióta vendégeket (jó sok van belolük) meg már
én is el tudom küldeni a francba, tök jó. Pár
napja úgy összebalhéztunk egy alkoholista, paraszt novel,
hogy a Robnak egy ido után eldurrant az agya és üvöltözve
és nagyon csúnyán káromkodva kidobta. Úgyhogy
a no közölte, hogy találkozunk a bíróságon.
Hu de megijedtünk.
Suli: otthagytuk, mert nagyon szar volt. Úgyhogy most keresünk másikat.
Valószínu nemsokára befizetünk egy helyre, ami csak
beszédcentrikus. Jó drága, de ezért jöttünk.
Remélem nem hanyagoljuk el úgy a blogot, mint eddig és
hamarosan írok újra. De nem ígérek semmit, mert
még azt sem tudom, hogy lesz a net az új házban.
Puszi mindenkinek:
Évi, 2005-11-09
Sziasztok!
Ma van 2 hete, hogy beköltöztünk
az új lakásba. Sokkal jobban érezzük magunkat, mint
az elozoben. 16 helyett csak 4-en lakunk, egy fiú (Frenki) és
egy lány (Móni) + mi ketten. Az elején tök furcsa
volt, hogy ilyen kevesen vagyunk, nem kell küzdeni a fürdoszobáért,
a mosógépért és nincs ütközés a
konyhában sem. Most már legálisan tudjuk használni
a tévénket is, mert itt be van fizetve az éves díj,
ami minden házra kötelezo, ahol van TV. A konyhában van egy
számítógép, ami közös, azon van internet
is, de Geri venni akar egy routert, hogy a laptopról is tudjunk netezni,
mert a konyhában lévo gép egy alacsonyabb asztalon van,
mint a szék, szóval nagyon kényelmetlen. Pár napja
jöttünk haza este és találtunk egy számítógép
asztalt az utcán. Gerivel hazacipeltük. Én szarrá
röhögtem magam közben. Gerinek nem volt újdonság,
mert o már régebben gubizott 1-2 tévét is. De nem
raktuk ki a konyhába, mert jó lesz majd a laptopnak, ha beüzemeltük
a netet. Addig meg polcként, tükörtartóként és
cipos-szekrényként funkcionál. Van 1-2 hátránya
is az új helynek. Pl.: rosszul centrifugál a mosógép
és még nem sikerült megfejtenünk, hogy hogy muködik
a süto (hálistennek a tuzhely része muködik). Olyan
a futés és a gáz, mint egy mobil feltöltokártya.
Be kell vinni a kártyát a boltba és rárakatni egy
összeget, ami tart, amíg tart. Múltkor nem figyeltük,
hogy mennyi van még rajta és éjjel elfogyott a gáz.
Teljesen átfagyva ébredtem, mert ugyebár nem volt futés.
Ok, gondoltam veszek egy forró fürdot, aztán elmegyek feltölteni.
Aztán leesett, hogy melegvíz sincs. Úgyhogy keresnem kellett
egy boltot, ahol fel lehet tölteni. Szóval egy órás
huzavona után sikerült gázt és melegvizet teremtenem.
Azóta szorgalmasan figyeljük, nehogy megszívjuk megint. A
legjobban annak örülünk, hogy sokkal közelebb lakunk a munkahelyhez.
Mindketten egy busszal eljutunk. Gerinek 25-30 perc az út, nekem 35-45.
És nekem a megállótól is kevesebbet kell gyalogolnom
a kávézóig, ami ilyen hidegben elég sokat számít.
Állítólag legalább 10-15 éve nem volt ilyen
hideg tél Angliában. A környék is jobb, mint az elozo.
Tök csöndes, normálisabbak az emberek és sokkal több
és jobb vásárlási lehetoség van. Gyalog 5
percre van egy nagyon nagy szupermarket, ahol mindent meg lehet venni.
Beiratkoztunk egy új nyelvsuliba. Geri már lenyomott egy hetet,
én csak holnap kezdem. Ez egy olyan suli, ami csak a beszédre
koncentrál (amire nekünk szükségünk van), nem tanulunk
nyelvtant (végre!). Valami speciális módszerrel tanítanak
minket, ami állítólag nagyon jó. Geri azt mondja,
hogy tényleg már egy csomó minden újat tanult egy
hét alatt is, és mindig van ismétlés, hogy jól
berögzüljön, amit már egyszer megtanultál. Szóval
jónak tunik. Most karácsonyig fogunk járni, és ha
tényleg jó, akkor ezt folytatjuk januártól is. Csak
nagyon drága. Heti ötször 2 óra (amire mi járunk),
1 hónapra 200 font. De ha több idore fizetünk be, akkor olcsóbb
lesz. Szóbeli szintfelméro volt és mindketten ugyanarra
a szintre kerültünk. Egy idopontban is fogunk járni, de mégsem
egy csoportban leszünk. Egyébként esténként
szoktunk egymással angolul beszélgetni és észrevettük,
hogy FEJLODTÜNK VÉGRE!
Munkaügyben semmi extra, leszámítva, hogy tele vagyunk idióta
vendégekkel. De gondolom ezek mindenhol elofordulnak. Minden napra jut
egy pár bolond. Múltkor vett egy hajléktalannak kinézo
pasi teát és fizetés nélkül leült. Utánarohantam,
hogy ki kéne fizetni a teáját. Eloször értetlenkedett,
aztán felfogta mit akarok és mondta, hogy ok, kifizeti. Elindult
a pult felé, aztán visszaült. Hiába szóltam
neki, szart rám. Szóltam Dy-nek, a francia kollégámnak,
tudtam, hogy o nem lesz olyan finom, mint én. Kiszedte belole a pénzt,
erre a pasi bement a WC-be és összehugyozott mindent, a falakat,
az ajtót, mindent. Szerencsére nem nekem kellett kitakarítani.
Ha legközelebb meglátom, ki nem szolgálom, az tuti. Van egy
bolond no is, aki állandóan odajár hozzánk, és
a bírósággal fenyegetett. A hülye köcsög
bement a Caffé Nero központba és bepanaszolt minket, kifejezetten
Robot, hogy milyen bunkó volt vele. És anélkül, hogy
minket megkérdeztek volna, hogy mi történt, jelentették
az esetet a nagyfonöknek, aki tegnap elbeszélgetett Robbal. Nem
tudom mi lesz az ügybol. Jó, hogy hisznek egy bolond no szavának.
De vannak nagyon jófej vendégek is. Van egy 60 év körüli
pasi, Dave, aki minden este jön a két haverjával és
megisznak 2-3 Latte-t fejenként. Mi Robbal sose fizettetjük ki velük,
mert ok a kedvenc vendégeink. Minket kettonket nagyon szeretnek, szinte
mindig kapunk tolük jobbnál jobb csokikat. Nem tudom honnan szerzi
a pasi, lehet, hogy o a cukros-bácsi? És mindig segítenek
egy csomót. Ok sosem hagyják az asztalon a poharaikat, mindig
behozzák a mosogatóba, valamikor még az asztalt is letörlik
maguk után. Nagyon szeretem az ilyen vendégeket. Múltkor
elromlott a mosogatógép és a lefolyó is eldugult,
ciki volt csak papírpohárba adni a kávékat. Dave
és haverjai legalább 3 órán át próbálták
megjavítani.
Múlt héten itt volt Robi. A régi lakásunkban lakott
Zozó helyén, mert pont aznap jött, mikor Zozi hazament :(
:( :( A szabadnapjainkon vele császkáltunk a városban,
kávéztunk nálam is, Gerinél is, meg itthon fozocskéztünk.
És egyik este találkoztunk Natival is. Beültünk 4-en
teázni és dumálgatni. Jó poén volt, hogy
Londonban egy kisebb „osztálytalálkozót” rendeztünk.
Kánti is írt e-mailt, hogy jön, de vele nem tudtunk talizni,
mert mindketten pont nagyon sokat dolgoztunk. Geri, Robi meg Kappel voltak bulizni
a régi házban, én itthon maradtam pihizni, mert másnap
mentem dolgozni.
Na megyek, nekiállok a paprikás-krumplinak, mert férjuram
biztos éhesen jön haza és meleg vacsival szeretném
várni.
Csáo:
Évi
Ui.: 3 HÉT ÉS EGY NAP MÚLVA MÁR OTTHON LESZÜNK!!!!!!!!
2005-11-27